Színház

Városvarázs

Budapest, te!

  • Sándor Panka
  • 2021. augusztus 4.

Kritika

Pelsőczy Réka rendezése felvillantja a lehetőséget, hogy milyen is lenne, ha friss szemmel, turistaként tekinthetnénk Budapestre.

A képzeletbeli városnézés díszletének alapja egy kör alakú, fehér forgószínpad (Kálmán Eszter munkája), amely metrókocsivá, ringlispíllé vagy akár zsúfolt bárrá változik át, hogy megidézze Budapest tipikus helyszíneit. A színpadon Wágner Puskás Péter, az előadás zenei vezetője DJ-ként kíséri végig az idevágó, jól ismert, nagyrészt múlt századi slágereket, miközben változatos forrásokból összegyűjtött epizódok peregnek a főváros hétköznapjairól.

A rendező Zöldi Gergő dramaturggal együtt válogatott nagyrészt Pereszlényi Erika fotográfus sztorijaiból, Maros András Kávéházi pillanatok és Játszótéri pillanatok című könyveiből, illetve a Száz szóban Budapest nevezetű pályázat novelláiból. S ha ez nem lenne elég, jönnek részletek Török András, Nádasdy Ádám, Háy János, Erdős Virág és Szabó Győző írásaiból, de az alkotók még saját ismeretségi körükből gyűjtött történeteket is felhasználtak.

Az izgalmasnak ígérkező alapkoncepció ellenére a darab valahogy mégsem áll össze kerek, egyben elgondolt egésszé. Nem tudjuk meg, hogy melyik korban járunk, s nagyon hiányzik az a történeti vagy gondolati ív is, amelyet követhetve nem csak véletlenszerűen összeollózott show-műsornak tűnne a produkció. Természetesen jó ráismerni és rácsodálkozni a fővárosi helyszínekre és a közös élményekre, ám ez önmagában nem tűnik elégséges szervező erőnek. Ennyi lendülettel fel is ülhetnénk a négyes-hatosra, ahol, ha éppen megunjunk a körülöttünk lévők bámulását, betehetünk egy, a budapesti dalokból összekalapált tracklistet.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Ha szeretné elolvasni, legyen ön is a Magyar Narancs előfizetője, vagy ha már előfizetett, jelentkezzen be!

Neked ajánljuk

És meghalni a gyönyörtől

„A fájdalom politikai kérdés, a gyönyör politikai kérdés” – okítja a haldokló Mollyt (Michelle Williams) egy gyönyörű leszbikus (Esco Jouléy), aki egy személyben radikálisan szabad szexuális felfedező és empatikus szociális munkás is.

Végtére is a gyerek az első

Lehet-e hazugságra építeni értelmes életet, főleg másokét, a családtagjainkét, a gyerekünkét? Persze kizárólag az ő érdekükben! Van-e olyan érdek, ami fontosabb, mint az igazság?

Kísérleti fizika

Öveges József fizikus, piarista szerzetes, tanár, mondhatni mé­dia­­sztár volt a hatvanas–hetvenes években. Közvetlen stílusban, élvezetesen előadott ismeretterjesztő előadásai és a közben bemutatott kísérletek tették ismertté.

Micimackóék felnőttek

Ládaasztal a fő díszletelem a Három Holló pincehelyiségének apró színpadán, olyan, amilyenek mellett a fesztiválokon szoktunk iszogatni. Körülötte jégkockához hasonló, hol egységes kékben, hol különböző színekben pompázó ülések. Gyerekként nem egészen így képzeltük a Százholdas Pagonyt.

A ház torka

Egy Pireneusok mélyén megbújó faluban, a Clavell házban a család egyik nőtagja éppen haldoklik. Hörgő, bűzölgő, démonisztikus tusa ez, pokoli gyötrelem. Nem véletlenül gondolunk a pokolra és érezzük meg egy földöntúli lény jelenlétét.

Mi a művészet?

Hazánk kulturális miniszterének, Hankó Balázsnak – aki a 2023-as és a 2024-es szja-bevallásának „munkáltató” rovatába is „Kultúrális és Innovációs Minisztériumot” írt – érezhető, napi gondjai vannak a nyelvhasználattal.

A javaik és az életük

Válaszolnak… Az a legjobb ebben a szánalmas bolhacirkuszban, hogy válaszolnak, és megmagyarázzák. Hogy az nem is úgy van, mert nem is az övéké, csak épp náluk van, valahogy. Bérelték, lízingelték, amikor egy percre nem figyeltek oda, a nyakukba akasztotta valaki vagy valami. Néztem a tájat, és rám esett, a Jane Birkin meg a táskája, szerencsére nem az egész Gainsbourg család, gyerekkel, kutyával, szivarral.

Honfiak  

–Librettó–

(A helyszín az első négy felvonásban mindvégig a miniszterelnök dolgozószobája.)

Nemcsak a hősök arcai

82 éve, 1943. április 19-én kezdődött, és szűk egy hónapig tartott a varsói gettófelkelés. Miközben a nácik leszámoltak az alig felfegyverzett lázadókkal, porig rombolták a zsidók számára kijelölt városrészt, a túlélőket pedig haláltáborokba küldték, Varsó többi része a megszállás hétköznapjait élte. Hogyan emlékezik ma Lengyelország a világháború alatti zsidó ellenállás legjelentősebb mozzanatára?

„A legkevésbé sem keresztényi”

A nyugati populista mozgalmak és pártok a kereszténység kifacsart értelmezését használják fegyverként a hatalomért folytatott harcban, miközben a hagyományos kereszténydemokrácia identitásválságba került. A Princeton University professzora arra is figyelmeztet: legalább mi ne beszél­jünk szélsőjobboldali „hullámról”.

Mindenki hibázhat

Nem állítható, hogy a KSH direkt hamisítana adatot a szegénységi mutatók kiszámításánál. Mégis, valahogy mindig a „kellő” irányba mutatnak a számok.