Könyv

Hajókórház a járványszigetnél

Szőcs Petra: A gonosz falu legszebb

Kritika

Szőcs Petra csaknem tíz éve megjelent első verseskötetét annak szürreális, groteszk, fantasztikumba hajló stílusa tette emlékezetessé. A Kétvízközben bármi megtörténhetett, különösebbnél különösebb családtagok bukkantak föl, és a beszélő, ha úgy tartotta kedve, kiugrott a harmadik emeletről a szemetes­zsákkal. 

A játékos-szellős, egymáshoz mozaikosan kapcsolódó verseket összekötötte, hogy tulajdonképpen a múlttól, elsősorban a kolozsvári családi múlttól vettek búcsút. Vagyis stabil valóságalapról lendültek el a szürreáliák.

Az új verseskötet is gazdagon játszik valóságos és valóságon túli, valószerű és képtelen elemek viszonyrendszerével, csak a szürreális-abszurd-fantasztikus jegyek még sokrétűbben jelennek meg. Áthatják a kötet- és cikluscímeket (pl. Árokban kopasz és védtelen az ember; A molett menyasszony sminkje), beszüremkednek a versek képeibe (krétázott csónak, kék fű, lila darázs, az ujj mindkét oldalán növő köröm, tarkón lévő arc), megmutatnak szokatlan szövegbeli szituációkat (madárcsőrös orvos ugrik le a világítótoronyról, egy szerelmével szakító finn fiú zsonglőrnek áll, vénemberek tolonganak egy kórházhajóban). A kolozsvári családtörténet horizontján túllépve időben és térben is kitágul Szőcs Petra költészetének világa: a korábban önazonos költői én beszélő, megszólított és megidézett figurák sokaságának adja át a helyét. A gonosz falu legszebb lakói verseiben törpék, katasztrófakutatók, trónörökösök, amatőr filmesek, sziámi iker színészek bukkannak fel – elsősorban a helyzeteknek és a szereplőknek e kavalkádja ejti ámulatba, vagy teszi tanácstalanná az olvasót.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.