Könyv

Hajókórház a járványszigetnél

Szőcs Petra: A gonosz falu legszebb

Kritika

Szőcs Petra csaknem tíz éve megjelent első verseskötetét annak szürreális, groteszk, fantasztikumba hajló stílusa tette emlékezetessé. A Kétvízközben bármi megtörténhetett, különösebbnél különösebb családtagok bukkantak föl, és a beszélő, ha úgy tartotta kedve, kiugrott a harmadik emeletről a szemetes­zsákkal. 

A játékos-szellős, egymáshoz mozaikosan kapcsolódó verseket összekötötte, hogy tulajdonképpen a múlttól, elsősorban a kolozsvári családi múlttól vettek búcsút. Vagyis stabil valóságalapról lendültek el a szürreáliák.

Az új verseskötet is gazdagon játszik valóságos és valóságon túli, valószerű és képtelen elemek viszonyrendszerével, csak a szürreális-abszurd-fantasztikus jegyek még sokrétűbben jelennek meg. Áthatják a kötet- és cikluscímeket (pl. Árokban kopasz és védtelen az ember; A molett menyasszony sminkje), beszüremkednek a versek képeibe (krétázott csónak, kék fű, lila darázs, az ujj mindkét oldalán növő köröm, tarkón lévő arc), megmutatnak szokatlan szövegbeli szituációkat (madárcsőrös orvos ugrik le a világítótoronyról, egy szerelmével szakító finn fiú zsonglőrnek áll, vénemberek tolonganak egy kórházhajóban). A kolozsvári családtörténet horizontján túllépve időben és térben is kitágul Szőcs Petra költészetének világa: a korábban önazonos költői én beszélő, megszólított és megidézett figurák sokaságának adja át a helyét. A gonosz falu legszebb lakói verseiben törpék, katasztrófakutatók, trónörökösök, amatőr filmesek, sziámi iker színészek bukkannak fel – elsősorban a helyzeteknek és a szereplőknek e kavalkádja ejti ámulatba, vagy teszi tanácstalanná az olvasót.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.