Film

Ördögnéző

Martin Scorsese: Megfojtott virágok

Kritika

Ismét a pénz és annak lélekrohasztó ereje áll Martin Scorsese legújabb filmjének középpontjában.

Ezúttal azonban a hirtelen meggazdagodó emberek nem simlis gazemberek, hanem áldozatok; a közel három és félórás eposzt átlengő bűnt és bűnhődést pedig nem láthattuk még ilyen formában a rendező eddigi műveiben.

Az őslakos oszázsoknak hányattatott történelmük során többször kellett elhagyniuk otthonukat. Menedéket végül Oklahoma egy mostoha, poros földdarabján találtak, amelyről az amerikaiak úgy gondolták, hogy nem jó semmire. Tévedtek: az ország egyik legnagyobb olajlelőhelye lapult a föld alatt, s egy csapásra gazdag néppé varázsolta az indiánokat. Volt idő, amikor az egy főre jutó vagyon tekintetében világelsőnek számítottak; míg a Vadnyugaton élők többsége csak tengődött, az oszázsok autóval jártak, sofőrt béreltek, akik ugyanúgy fehérek voltak, mint a teljes személyzet.

A történet helyszínéül szolgáló Fairfaxben első látásra idilli körülmények uralkodnak: a helyi őslakosok gazdagon és békében élnek, a jómód pedig egyre több amerikait vonz. Ideérkezik a háború után Ernest Burkhart (Leonardo DiCaprio) is. A sérült, gyenge jellemű veteránt nagybátyja, William Hale (Robert De Niro) veszi szárnyai alá, akiről talán a legárulkodóbb, hogy magát Királynak szólíttatja. Ő a helyi indiánokkal ellentétben nem olajból, hanem állattartásból és befektetési stiklikből gazdagodott meg. Hamar világossá válik, hogy pontosan úgy terelgeti az oszázsokat, mint a szarvasmarháit: egyfajta nem hivatalos vezetőként kezében tartja a helyi ügyeket, a városnak tánciskolát adományoz, a lakosokat tanácsokkal segíti, egy-egy indiánt pedig gyámság alá vesz, életbiztosítást köt rájuk, kezeli a pénzügyeiket. Az oszázsoknak fel sem tűnik, hogy valójában a farkas húzta köréjük a hamis védelmet ígérő karámot, mire pedig rájönnek, már késő.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk

Aki úton van

Amikor 2021 nyarán megjelent Holi, azaz Hegyi Olivér első lemeze, sokan egy újabb izgalmas hazai rapkarrier kezdetét látták az anyagban.

A franciák megértették

Ritkán halljuk az isteneket énekelni. Néhanapján azonban zongoráznak, szájharmonikáznak és még gitároznak is. Legutóbb Párizs elővárosában, Boulogne-Billancourt-ban, a Szajna partján álló La Seine Musicale kulturális központban történt ilyen csoda.

Hitler fürdőkádjában

Lee Miller a múlt század húszas–harmincas éveinek bevállalós top divatmodellje volt, igazi címlaplány, de festette Picasso, fotózta és filmezte Man Ray, utóbbi élt is vele, és mentorálta mint fotóművészt.

Csaló napfény

Igaz, hamis, tény, vélemény, valóság és fikció. Ilyen és ehhez hasonló címkéket sietünk felnyalni a ránk zúduló információhalom darabjaira, hogy a kontroll, a rend illúziójával nyugtassuk magunkat és ne kelljen szembesülnünk vele, hogy nem létezik bizonyosság, csak kellően szűkre húzott nézőpont.

 

Gyilkosok szemlélője

A két évtizede elhunyt Roberto Bolaño minden egyes műve a költészet, a politika és a vadállati kegyetlenség együtthatásairól szól, az író regényeiben és elbeszéléseiben vissza-visszatérő karakterekkel, a költészet és a világ allegorikus megfeleltetésével olyan erős atmoszférát teremt, amelyből akkor sem akarunk kilépni, ha az hideg és szenvtelen.