Kiállítás

Az aktivizmus emlékezete

Gondoljunk a szabadságra. Civil ellenállás 2010–2023

Kritika

A NER tizenharmadik évében már evidencia, hogy az Orbán-rezsim fennállása óta eltelt idő történelmi léptékűvé tágult.

Az is tény, hogy az elmúlt néhány év leglátványosabb társadalmi mozgásait elindító rendszerellenes tiltakozások lendülete több esetben olyan fiataloknak köszönhető, akiknek politikai, világnézeti eszmélése már bőven a 2010 utáni időkre tehető. A tanáraik megbecsüléséért és sztrájkjogáért utcára vonuló diákokban, de még az erőszakos alapítványosítás ellen tiltakozó egyetemfoglaló színház- és filmművészetis hallgatók nagy részében is közös, hogy első szociális élményeik és a társas kapcsolataik elkerülhetetlenül a NER-hez köthetők. Abban nőttek fel, hogy a hatalom körülöttük manipulációval, félelemkeltéssel, a különböző társadalmi csoportok egymás ellen fordításával foglalkozik. Ilyen keretek között kezdtek el gondolkodni, alkotni, egyre fokozódó elégedetlenségüket és dühüket politikai cselekvésekbe becsatornázni.

Az egyes ügyek miatt tiltakozó csoportok és a szemlélők számára is fontos tudatosítani: az új, vagy újnak tetsző kezdeményezések soha nem légüres térbe érkeznek, még ha nem is vezetnek azonnali, szemmel látható társadalmi-politikai változásokhoz. Ez a tudás hosszú távon reményt, a hangjukat éppen felemelni készülőknek kapaszkodót és perspektívát adhat. Ezt segíti meg a Lehetőségek tere által elindított Kreatív közélet projekt is, ahol az állandó és a meghívott oktatók, mentorok a kritikai pedagógia módszerein, valamint művészeti és informális tanulási technikákon keresztül mutatják meg középiskolásoknak és fiatal felnőtteknek, hogy aktív és tudatos állampolgárként milyen útjai vannak a politikai cselekvésnek, illetve azt, hogy az elszigetelt megmozdulások vizsgálata helyett hogyan szemlélhetők folyamatában az elmúlt közel másfél évtized civil mozgalmainak törekvései.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.