Kiállítás

Az aktivizmus emlékezete

Gondoljunk a szabadságra. Civil ellenállás 2010–2023

Kritika

A NER tizenharmadik évében már evidencia, hogy az Orbán-rezsim fennállása óta eltelt idő történelmi léptékűvé tágult.

Az is tény, hogy az elmúlt néhány év leglátványosabb társadalmi mozgásait elindító rendszerellenes tiltakozások lendülete több esetben olyan fiataloknak köszönhető, akiknek politikai, világnézeti eszmélése már bőven a 2010 utáni időkre tehető. A tanáraik megbecsüléséért és sztrájkjogáért utcára vonuló diákokban, de még az erőszakos alapítványosítás ellen tiltakozó egyetemfoglaló színház- és filmművészetis hallgatók nagy részében is közös, hogy első szociális élményeik és a társas kapcsolataik elkerülhetetlenül a NER-hez köthetők. Abban nőttek fel, hogy a hatalom körülöttük manipulációval, félelemkeltéssel, a különböző társadalmi csoportok egymás ellen fordításával foglalkozik. Ilyen keretek között kezdtek el gondolkodni, alkotni, egyre fokozódó elégedetlenségüket és dühüket politikai cselekvésekbe becsatornázni.

Az egyes ügyek miatt tiltakozó csoportok és a szemlélők számára is fontos tudatosítani: az új, vagy újnak tetsző kezdeményezések soha nem légüres térbe érkeznek, még ha nem is vezetnek azonnali, szemmel látható társadalmi-politikai változásokhoz. Ez a tudás hosszú távon reményt, a hangjukat éppen felemelni készülőknek kapaszkodót és perspektívát adhat. Ezt segíti meg a Lehetőségek tere által elindított Kreatív közélet projekt is, ahol az állandó és a meghívott oktatók, mentorok a kritikai pedagógia módszerein, valamint művészeti és informális tanulási technikákon keresztül mutatják meg középiskolásoknak és fiatal felnőtteknek, hogy aktív és tudatos állampolgárként milyen útjai vannak a politikai cselekvésnek, illetve azt, hogy az elszigetelt megmozdulások vizsgálata helyett hogyan szemlélhetők folyamatában az elmúlt közel másfél évtized civil mozgalmainak törekvései.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Eli Sarabi kiszabadult izraeli túsz: Az antiszemitizmus most még erősebb, mint az elmúlt évtizedek alatt bármikor

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.