Színház

Hol a helyünk?

Shakespeare: h.ml.t

Kritika

Erős és fiatal a színház csapata, elképzelhető, hogy a társulatból áradó energia ösztönözte Alföldi Róbertet, hogy a Hamletet immár harmadjára színre vigye.

Most Forgách András frappáns új fordításában, amelybe remekül emelt bele teljesen mai dialógusrészeket Bíró Bence dramaturg. Szöveggondozásának és jó színpadi érzékének köszönhetően az eddigi egyik legjobb szövegű Hamlet született meg. A színészeken is érződik, hogy szeretik mondani, minden csattanójával, humorával, a múltban gyökerező, de a mát is nagyon érintő, újszerűen filozofikus gondolataival.

Mégis, úgy tűnik, hogy Alföldi inkább egy életérzés átadására, mintsem a történetre koncentrált. Erre az első felvonásban alaposan összevagdosott jelenetsor is következtetni enged, és a második felvonásban sem feltétlenül az eredetit követi a jelenetsorrend. Mintha jól megcsinált videót néznék: a vágóképek önmagukban is megállják a helyüket, s a gyors váltakozások ellenére is megvan a koherencia. Az ugyan kétséges, hogy ebből az adaptációból bármely, a művet nem ismerő diák könnyen összerakja és megérti a cselekményt, de a felnövekvő Z és a még fiatalabb generációknak talán már nem is maguk a történetek, inkább a vélemények, a megosztott érzések, a közös megélések a mérvadók. Így kovácsolják magukat közösséggé, így próbálják túlélni együtt azt, ha nem érzik jól magukat ott és abban a rendszerben, amelyben éppen élnek.

Nagyrészt egy bőrszínű, színes csíkos talajú tesiteremben vagyunk, Kálmán Eszter díszletében. A fiúk, Bernardo, Marcellus, Horatio és Hamlet különböző színű és anyagú melegítőt viselnek, amiről így, a választások környékén a pártok színvilága ugyanúgy eszünkbe juthat, mint az a tény, hogy a fiatalok sokfélék. Az alapdíszlet színvilága a transzzászlót is megidézheti.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Megjött Barba papa

A Kőszegi Várszínház méretes színpada, több száz fős nézőtere és a Rózsavölgyi Szalon intim kávéház-színháza között igen nagy a különbség. Mégis működni látszik az a modell, hogy a kőszegi nagyszínpadon nyáron bemutatott darabokat ősztől a pesti szalonban játsszák. 

Gyógyító morajlás

Noha a szerző hosszú évek óta publikál, a kötet harminckét, három ciklusba rendezett verse közül mindössze három – a Vénasszonyok nyara után, a Hidegűző és A madár mindig én voltam – jelent meg korábban. Maguk a szövegek egységes világot alkotnak. 

Elmondható

  • Pálos György

A dán szerzőnek ez a tizedik regénye, ám az első, amely magyarul is olvasható. Thorup írásainak fókuszában főként nők állnak, ez a műve is ezt a hagyományt követi. A történet 1942-ben, Dánia német megszállása után két évvel indul.

Gyulladáspont

Első ránézésre egy tipikus presztízskrimi jegyeit mutatja Dennis Lehane minisorozata: ellentétes temperamentumú nyomozópáros, sötétszürke tónusok, az Ügy, a magánélet és a lassacskán feltáruló múltbeli traumák kényelmetlen összefonódásai.

Mármint

A hullamosói szakma aránylag ritkán szerepel fiatalemberek vágyálmai közt. Először el is hányja magát Szofiane, a tanulmányait hanyagoló, ezért az idegenrendészet látókörébe kerülvén egy muszlim temetkezési cégnél munkát vállalni kénytelen arab aranyifjú.

Tíz vállalás

Bevált recept az ifjúsági regényekben, hogy a szerző a gyerekközösség fejlődésén keresztül fejti ki mondanivalóját. A nyári szünidőre a falusi nagymamához kitelepített nagyvárosi rosszcsontoknak az új környezetben kell rádöbbenniük arra, hogy vannak magasztosabb cselekedetek is a szomszéd bosszantásánál vagy az énekesmadár lecsúzlizásánál. Lehet tűzifát aprítani, visszavinni az üres üvegeket, és megmenteni a kocsiból kidobott kutyakölyköt. Ha mindez közösségben történik, még jobb.