Tévésorozat

Hol az ember?

A 3-test-probléma

Kritika

A megfilmesíthetetlen könyvek megfilmesítésének korát éljük – ezek pedig nagyrészt sci-fik. Frank Herbert Dűnéjének sokszor nekifutottak, mire Denis Villeneuve szerzői húrokat pengető két blockbustere végre a tömegek igényeit is képes volt kielégíteni; Isaac Asimov Alapítványából az Apple készített immár második évadát taposó, csillogó űroperát – a Netflix pedig az elmúlt évek egyik legnagyobb sikerű, kultikus hard sci-fijébe, Liu Ce-hszin kínai író Hugo-díjas A háromtest-triló­giá­jába vágott bele.

Nem is volt véletlen, hogy a sorozattól mindenki azt várta, hogy az új Trónok harcává lépjen elő: 20 millió dolláros epizódonkénti költségével ez a streamingszolgáltató egyik legdrágább projektje, és pont az a David Benioff és D. B. Weiss állnak mögötte, akik minden idők egyik legismertebb fantasysorozatát készítették – s vágták tönkre az utolsó évaddal. A producerpáros egy marék színészt magával is hozott a Trónok harcából (John Bradley, Liam Cunningham, Jonathan Pryce), harmadik showrunnerként pedig csatlakozott hozzájuk Alexander Woo, aki olyan sorozatokat jegyez, mint a True Blood – Inni és élni hagyni vagy a Terror.

Nem ez az első alkalom azonban, hogy Liu művéből adaptáció készül: a Netflix Kínában nem elérhető, így ott a Tencent nevű mamutvállalat készített sorozatot a trilógiából, egy évvel megelőzve az amerikaiakat. Nem aprózták el: a kínai változat azonnal 30 epizódos évaddal indult, míg az amerikai verzió a manapság divatos trendekhez igazodva mindössze 8 részes. Mindkét változat igyekezett a saját képére formálni a sztorit: a kínaiból hogy, hogy nem kimaradt a maoista terror, míg a nyugatiban a történet Kína-fókusza lelhető fel csak nyomokban.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk

Szélessávú internet növényeknek Siófok-Törekiben

A Digi Kft. megbízásából szélessávú internetezésre és televíziós szolgáltatások igénybevételére alkalmas optikai kábelt fektetnek a városrész egy balatoni panorámás hegyi utcájában. A kábel külterületen, ahol elvileg csak mezőgazdasági célú építmények állhatnak, a Digi tulajdonosa, a 4iG két felsővezetője, Jászai Gellért és Linczényi Aladin telkéhez vezet.