Tévésorozat

Hol az ember?

A 3-test-probléma

Kritika

A megfilmesíthetetlen könyvek megfilmesítésének korát éljük – ezek pedig nagyrészt sci-fik. Frank Herbert Dűnéjének sokszor nekifutottak, mire Denis Villeneuve szerzői húrokat pengető két blockbustere végre a tömegek igényeit is képes volt kielégíteni; Isaac Asimov Alapítványából az Apple készített immár második évadát taposó, csillogó űroperát – a Netflix pedig az elmúlt évek egyik legnagyobb sikerű, kultikus hard sci-fijébe, Liu Ce-hszin kínai író Hugo-díjas A háromtest-triló­giá­jába vágott bele.

Nem is volt véletlen, hogy a sorozattól mindenki azt várta, hogy az új Trónok harcává lépjen elő: 20 millió dolláros epizódonkénti költségével ez a streamingszolgáltató egyik legdrágább projektje, és pont az a David Benioff és D. B. Weiss állnak mögötte, akik minden idők egyik legismertebb fantasysorozatát készítették – s vágták tönkre az utolsó évaddal. A producerpáros egy marék színészt magával is hozott a Trónok harcából (John Bradley, Liam Cunningham, Jonathan Pryce), harmadik showrunnerként pedig csatlakozott hozzájuk Alexander Woo, aki olyan sorozatokat jegyez, mint a True Blood – Inni és élni hagyni vagy a Terror.

Nem ez az első alkalom azonban, hogy Liu művéből adaptáció készül: a Netflix Kínában nem elérhető, így ott a Tencent nevű mamutvállalat készített sorozatot a trilógiából, egy évvel megelőzve az amerikaiakat. Nem aprózták el: a kínai változat azonnal 30 epizódos évaddal indult, míg az amerikai verzió a manapság divatos trendekhez igazodva mindössze 8 részes. Mindkét változat igyekezett a saját képére formálni a sztorit: a kínaiból hogy, hogy nem kimaradt a maoista terror, míg a nyugatiban a történet Kína-fókusza lelhető fel csak nyomokban.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk

Madarak és angyalok

  • - turcsányi -

Nehéz megmondani, hogy mikor mondtak fel az angyalok. Már akkor, amikor Wim Wenders folytatni merészelte a Berlin felett az eget (Távol és mégis közel, 1993)? Vagy csak 1998-ban lett elegük, amikor meglátták magukat az Angyalok városa című filmben – a Berlin felett az ég e remake-jét Nicolas Cage-dzsel? Az biztos, hogy Los Angelesből eztán szedték a sátorfájukat. De senki nem pótolhatatlan, L. A. pedig különösen nem maradhatott efféle égi szárnyasok nélkül.

„A legszívesebben hallgatok”

Kurtág György a magyar kultúra állócsillaga, kincse, élő klasszikusa, a magyar művészeti hagyomány nagy tradíciójának megszemélyesítője egy olyan korszakban, amelyben ez a hagyomány igencsak ingatag lábakon áll. Ha nyilvánosan megszólal a 98 éves mester, az maga az esemény.

Annyira nem sötét

A legutóbbi Pearl Jam-lemez, a 2020-as Gigaton hosszú, hétéves várakozás után jelent meg, így sokan örülhettek, hogy a zenekar hamarabb elkészült a tizenkettedik albumával, amely a Dark Matter címet viseli.