Koncert

Így is szép

Concerto Budapest: Hallgassunk Schubertet!

Kritika

A 18. század végén, a polgári hangverseny­élet hajnalán gyakran szerepelt ugyanazon a műsoron intim kamaramű, dal és nagyzenekari szimfónia, utóbbi gyakran több részletre bontva. Ezt a jótékony változatosságot idézte fel Keller András, aki nincs híján a kitűnő ötleteknek.

Ezúttal a nemzetközi koncertélet élvonalából érkező „nagy nevek” mellett az utóbbi években feltűnt hazai tehetségeket, a legfiatalabbakat is közös zenélésre invitálta a koncertsorozatban. A generációk találkozásának je­gyé­ben lépett színpadra a világhírű ukrán brácsás, Maxim Rysanov, és a 2020-as Virtuózok felfedezettje, a Junior Prima díjas Rozsonits Ildikó zongoraművész Schubert Arpeggione-szonátájában. A két kamarapartner azonos felfogással közeledett a mű felé, amelyet a szépség mindenek fölötti tiszteleteként jellemezhetünk. Rysanov brácsájának gyönyörű a tónusa, a lassú tétel pianissimója emlékezetes marad. Persze a szonáta nemcsak gyönyörűséges, éneklő és lírai, hanem olykor huncut és játékos is. Ezt az oldalát kevésbé mutatta fel Rysanov és Rozsonits előadása. A zongorista megmaradt a nagyon megbízható, pontos és szép tónusú kíséret keretei között, de sohasem kezdeményezett. A felszabadult zenélés öröme ritkán tört a felszínre. Rysanov is leginkább a zárótételben jutott el a szépség csodálatától a temperamentumos muzsikálásig. Félreértés ne essék, soha rosszabb Arpeggione-szonátát! Kissé elevenebbet azért el tudok képzelni.

Manapság gyakran hallani Schubert-dalokat zenekari hangszerelésben. (Matthias Goerne például többször is fellépett már ilyen műsorral Budapesten.) Az est sztárvendégét, Juliane Banse német szopránt Kurtág Kafka-töredékei­nek nagyszerű előadójaként (Keller András partnereként), vagy a Schiff Andrással adott számos dalest protagonistájaként is megszerettük. Banse nem riad vissza afféle kísérletektől sem, amelyek táncprodukcióval kapcsolják össze a Schubert-dalok, például a Winterreise interpretációját. Most hat dalt (és egy ráadást) hozott, közöttük a legnépszerűbbeket (A pisztráng, Margit a rokkánál, Rémkirály). Mindig ambivalens érzés ezeket a hangszereléseket hallani, bár az átiratok készítői nem kisebb zeneszerzők, mint Britten, Reger vagy Berlioz.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.