Színház

Ítélet nincs

Mundruczó – Wéber: Pieces of a Woman

  • Sándor Panka
  • 2022. május 11.

Kritika

Mundruczó Kornél és Wéber Kata Pieces of a Woman című, a Netflixnek 2020-ban készült filmjének alapját a TR Warszawa színházban bemutatott előadás képezte, s a darabot a Budapesti Tavaszi Fesztiválon most az itteni közönség is láthatta. Az alaptörténet így ismert, egy gyermekét az otthon szülés során elveszítő anyáról szól, ám az előadás sokban különbözik a filmtől, a történet, az időkezelés és a helyszín tekintetében is.

Az első nagyjából fél óra (a filmhez hasonlóan) a szülési jelenet. Ez a nézők szeme elől elzárva, egy szobabelsőben játszódik, vetítés segítségével, intim, közeli képekben figyeljük a történéseket. Ahogy a filmnek is a körülbelül húszperces, egysnittes szülés a legmeghatározóbb jelenete, itt is ez megy a legmélyebbre. Nyersen, őszintén mutatja be a tragédiát, és alapozza meg a két ember további kapcsolatát. A filmes eszközök segítségével ráadásul érdekes színpadi megoldásokat kapunk. Játékot a kint és benttel, a távolsággal és a közelséggel. És már itt megkérdőjeleződik bennünk, hogy vajon a férfi tud-e valóságos partnere, segítőtársa lenni feleségének. A második rész hat hónappal később játszódik, és a filmmel ellentétben egyetlen családi eseményt ábrázol. Diszfunkcionális család, ahol az egymással szembeni elvárások, sérelmek lehetetlenné teszik a másik megértését. A díszlet (Monika Pormale) egy enteriőr, Mundruczótól megszokott módon rendkívül részletgazdag, vizuálisan izgalmas tér.

A családon belüli dinamika ijesztő, miközben finoman reflektál a (főleg lengyel, de nem idegen) társadalmi mechanizmusokra is. Mindenki úgy érzi, hogy joga van beleszólnia a nő traumafeldolgozásának módjába, ritmusába, ám a szokásos közhelyek emlegetésén túl senki nem mutat valódi empátiát. A filmmel ellentétben itt a férfi és a nő között gyakorlatilag minden fizikai, lelki kapcsolat megszűnik, mint kiderül, már döntöttek is a válásról. A lassú, hétköznapi dialógusokból építkező dramaturgiát erős effektekkel (hang, fény, füst) spékelik meg, amelyek mintha leesnének a darabról, erőltetetten próbálják belénk diktálni, hogy mit is kéne éreznünk éppen.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk

Egy valódi hős

Superman a legamerikaibb kép­regényhős. Olyan, amilyennek az Egyesült Államok látni szeretné magát: erős és segítőkész, igazság­osztó és főként legyőzhetetlen.

Odavetve

  • - turcsányi -

Philip Barantini a technika ördöge, nyilván. Egysnittes rendező.

Kígyó a keblen

A gazdag értelmiségiek napszítta tengerparti nyaralói rendszerint az erkölcsök lazulásának, sötét titkok napvilágra kerülésének, legrosszabb esetben családok széthullásának színterei.

Az illúzió feltárása

A kezdetben monokróm festményeket készítő művész a kilencvenes évek végén radikális fordulattal olyan fotókat kezdett készíteni, amelyek a tömegmédia által megjelenített eseményeket „ábrázolják”.

Világok harca

Eva (Szitás Barbara) visszavonultan élő érett szépasszony, akit csak látszólag elégít ki, hogy a közeli botanikus kertbe jár virágokat festeni, a szíve mélyén férfitársaságra vágyik.

A tizedik király

Február végén, életének 88. évében elhunyt Borisz Szpasszkij, a sakktörténet 10. világbajnoka, vagyis a „sakk királya”, ahogy a trónon ülő aktuális bajnokot már több mint száz éve nevezik.

Az olvasóhoz

  • Narancs

Mára az Orbán-rezsim kimerítette minden intellektuális erőforrását, kifogyott minden ötletből. Ha hozzányúl valamihez, az azért romlik el, ha nem nyúl hozzá, azért.

Agónia

Óriási, rá és a hatalmára nézve talán végzetes politikai hibát követett el Orbán Viktor azzal, hogy a politikai ellenfeleit, valamint tőle független közéleti és hivatali szervezeteket és azok tagjait el- és kitakarítandó, azaz kiirtandó poloskának nevezte március 15-én. Az elhangzottak kimondatlanul is sugallják azt, hogy valójában az ország minden olyan állampolgárát poloskának tekinti, aki őt a hatalomból leváltani kívánja.

Skarlát betűs ország

Múlt szombaton, március 15-én Magyarország az 1848-as forradalmának és szabadságharcának 177. évfordulóját ünnepelte meg. Ez az egyik legnagyobb ünnepe Magyarországnak. Kitüntetett időpillanat, amelyben mindenki büszke lehet magára, arra, hogy milyen nagyszerű elődei voltak, s hogy milyen példa szerint élheti az életét, építheti a hazáját.