Lemez

Jót dobott a gép

Florence + The Machine: Dance Fever

  • - minek -
  • 2022. június 15.

Kritika

A 15 éve aktív brit zenekar számára kisebb megpróbáltatással járt, amíg össze tudták rakni az ötödik lemezük anyagát.

Az előmunkálatok még 2020 tavaszán, New Yorkban kezdődtek, majd beütött a járvány, végül Londonban fejezték be a felvételeket, de ott sem ideális körülmények között. Ám e sok viszontagság szerencsére kevéssé látszik a Dance Fever remek dalain. Florence Welch zenekarvezető-énekes-dalszerzőt ezúttal is temérdek dolog inspirálta az alkotás során: a „folk horror” hullámtól a középkori morális pánikeseményekig, a preraffaelita nőművészektől a kortárs novellisták életművéig. Jellemző, hogy a lemez címét sem a végtelen diszkóuniverzumban való megmártózás sugallta: inkább a máig ismeretlen okból kitört, kényszeres, ragályos testmozgással járó, végkimerültségig tartó középkori táncdühjárványok, leginkább az 1518-as. Erre utal a lemez egyik kulcsdala, a testet-lelket megmozgató punk-diszkó Choreomania. Zenei szempontból mindenekelőtt Iggy Pop karrierjének hetvenes évekbeli csúcspontjai és a folk-country hagyomány néhány halhatatlan ikonja (Lucinda Williams, Emmylou Harris) adott inspirációt, de nem lehet nem észrevenni a Rolling Stones hatását sem (Dream Girl Evil). A lemezt természetesen dominálja Florence Welch jellegzetes zamatú, érzelemteli énekhangja, amely sokszor együtt rezonál régi alkotótársa, Isabella Summers (The Machine) vokáljával.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Gombaszezon

François Ozon új filmjében Michelle a magányos vidéki nénik eseménytelen, szomorú életét éli. Egyetlen barátnőjével jár gombászni, vagy viszi őt a börtönbe, meglátogatni annak fiát, Vincent-t. Kritika.

Világító árnyak

A klasszikus balett alapdarabját annak leghíresebb koreográfiájában, az 1877-es Marius Petipa-féle változatában vitte színre Albert Mirzojan, Ludwig Minkus zenéjére.

Milliókat érő repedések

Évekig kell még nézniük a tátongó repedéseket és leváló csempéket azoknak a lakóknak, akik 2016-ban költöztek egy budafoki új építésű társasházba. A problémák hamar felszínre kerültek, most pedig a tulaj­donosok perben állnak a beruházóval.

Egyenlőbbek

Nyilvánosan megrótta Szeged polgármestere azokat a képviselőket – köztük saját szövetségének tagjait –, akik nem szavazták meg, hogy a júliustól érvényes fizetésemelésük inkább a szociális alapba kerüljön. E képviselők viszont azt szerették volna, hogy a polgármester és az alpolgármesterek bérnövekménye is közcélra menjen.