Színház

Belóg a lámpa

TÁP Színház: Mit csináljak, hogy jobban érezd magad

Kritika

Hamar úrrá lesz rajtunk és aztán végig velünk is marad az érzés, hogy akármi történik ezután, abból már semmi jó nem sülhet ki – hacsak nem az előadás maga, amely, bár iszonyatosan nyomasztó, a művészi sűrítés, a játékosság és a csipetnyi távolságtartó önirónia miatt mégiscsak szórakoztató. Kizlinger Lilla és a TÁP Színház előadása két teljesen különböző közeget mutat meg, sok szempontból mégis hasonló nyomorban vergődő lelkekkel. Azt viszont a nézőkre bízzák, hogy a párhuzamokat, viszonyokat, árnyalatokat a maguk részleteiben és mélységeiben feltárják.

A Jurányiban található szűkös TÁP-terem színpada szinte ráfolyik a nézőtérre (díszlet, jelmez: Csoma Gabriella). A panellakás zsúfolt nappalijának egyetlen nem bebútorozott területét a kiteregetett ruhák foglalják el, a negyedik fal pedig mi vagyunk: a tévé meg az elemes szekrénysor. Este van, a gyerek alszik, Attila (Hajdu Szabolcs) megjön a melóból, lerogy a kanapéra, és a dohányzóasztal fölé görnyedve unottan belapátolja az elé rakott színtelen-szagtalan vacsorát. Sári (Kizlinger Lilla) arcán az egész napos magány, gyerekkel tipródás, bezártság, feszültség nyomai, és láthatóan nem hozott megváltást a felnőtt társaság, a hazaérkező férfi sem. Sőt. Eleinte még próbálnak normálisan szólni a másikhoz, de pillanatok alatt besétálnak az egymásnak állított csapdákba, belecsúsznak a jól bejáratott veszekedéssémákba; csattan a villa a tányér mellett, szétrepül az összetapadt rizs. Egymást marják, de lassanként feltárulnak a valódi erőviszonyok, a bántalmazásig fajuló függés és a kiszolgáltatottság. Aztán bejön a képbe egy másik férfi is, a kisstílű, rálépek-a-torkodra típusú gengszterfigura, Dzsordzsi (Rába Roland): ő, mint menekülési útvonal, hát, köszi. Biró Zsombor Aurél fordulatos, csattanós, nyitott végű drámát írt a színészek improvizációiból, akár nevethetnénk is a váratlanul betoppanó férj és a gyerekszobába tuszkolt szerető toposzán, ha nem lenne olyan nyomott és baljós a hangulat.

Közben minden nagyon valóságszagú: a rizs az rizs, a verés is verés, mutatóba még néhány fehér festékpötty is van a szobafestő-mázoló mackófelsőjén és fülén. Már-már dokuszínházi hitelességűek a párbeszédek, a verbális agresszió, a bazdmegekkel tördelt félmondatok. Hajdu Szabolcs keresetlen játékstílusáról rögtön beugrik az általa rendezett Ernelláék…, sőt a Családi tűzfészek (2020-as, Pass Andrea rendezte színpadi változata) is. Kizlinger Lilla jelenléte magától értetődő, Rába Roland karikaturisztikusabb alakot játszik.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A kutya mellett

A filmművészetben a Baran című, egyszerre realista és költői remekmű (Madzsid Madzsidi) jóvoltából csodálkozhatott rá a világ először az iráni afgán menekültek sorsára.

Iszony

Kegyetlen, utálatos film Veronika Franz és Severin Fiala legújabb munkája (ők a felelősek a 2014-es, hasonlóan bársonyos Jó éjt, anyu! című horrorért).

Elvis gyémánt félkrajcárja

  • - turcsányi -

Van a Hülye Járások Minisztériumának egy vígjátéki alosztálya, ott írták elő, hogy ha valaki el akarja kerülni a helyzetkomikumok – művészileg nyilván szerfelett alantas – eszköztárának használatát, hősét úgy kell járatnia (lehetőleg a medence partján), hogy a mozgása végig magán hordozza a szerepét.

Saját magány

A Comédie-Française évszázadok óta egyre bővülő, immár többezresre duzzadt repertoárjából most a klasszicista szerző modern köntösbe bújt, Guy Cassiers rendezésében újragondolt változatát hozták el Budapestre – pár hónappal a premier után.

Az én bilincsei

A Losoncról származó Koós Gábor (1986) a Képzőművészeti Egyetem grafikaszakán végzett, és még tanulmányai idején monumentális, több mint két méter magas munkáival lett ismert.

Kihaltunk volna

Ez az átfogó nőtörténeti mű nem Hatsepszut, az egyiptomi fáraónő, vagy Endehuanna, a sumér költőnő, és még csak nem is a vadászó férfi, gyűjtögető nő meséjével kezdődik, hanem egy mára kihalt, hüvelykujjnyi, rovarevő, tojásrakó, pocokszerű lénytől indulunk el, amely még a dinoszauruszok lába mellett osonva vadászott.

Alexandra, maradj velünk!

"Alexandra velünk marad. S velünk marad ez a gondolkodásmód, ez a tempó is. A mindenkin átgázoló gátlástalanság. Csak arra nincs garancia, hogy tényleg ilyen vicces lesz-e minden hasonló akciójuk, mint ez volt. Röhögés nélkül viszont nehéz lesz kihúzni akár csak egy évet is."