Színház

Belóg a lámpa

TÁP Színház: Mit csináljak, hogy jobban érezd magad

Kritika

Hamar úrrá lesz rajtunk és aztán végig velünk is marad az érzés, hogy akármi történik ezután, abból már semmi jó nem sülhet ki – hacsak nem az előadás maga, amely, bár iszonyatosan nyomasztó, a művészi sűrítés, a játékosság és a csipetnyi távolságtartó önirónia miatt mégiscsak szórakoztató. Kizlinger Lilla és a TÁP Színház előadása két teljesen különböző közeget mutat meg, sok szempontból mégis hasonló nyomorban vergődő lelkekkel. Azt viszont a nézőkre bízzák, hogy a párhuzamokat, viszonyokat, árnyalatokat a maguk részleteiben és mélységeiben feltárják.

A Jurányiban található szűkös TÁP-terem színpada szinte ráfolyik a nézőtérre (díszlet, jelmez: Csoma Gabriella). A panellakás zsúfolt nappalijának egyetlen nem bebútorozott területét a kiteregetett ruhák foglalják el, a negyedik fal pedig mi vagyunk: a tévé meg az elemes szekrénysor. Este van, a gyerek alszik, Attila (Hajdu Szabolcs) megjön a melóból, lerogy a kanapéra, és a dohányzóasztal fölé görnyedve unottan belapátolja az elé rakott színtelen-szagtalan vacsorát. Sári (Kizlinger Lilla) arcán az egész napos magány, gyerekkel tipródás, bezártság, feszültség nyomai, és láthatóan nem hozott megváltást a felnőtt társaság, a hazaérkező férfi sem. Sőt. Eleinte még próbálnak normálisan szólni a másikhoz, de pillanatok alatt besétálnak az egymásnak állított csapdákba, belecsúsznak a jól bejáratott veszekedéssémákba; csattan a villa a tányér mellett, szétrepül az összetapadt rizs. Egymást marják, de lassanként feltárulnak a valódi erőviszonyok, a bántalmazásig fajuló függés és a kiszolgáltatottság. Aztán bejön a képbe egy másik férfi is, a kisstílű, rálépek-a-torkodra típusú gengszterfigura, Dzsordzsi (Rába Roland): ő, mint menekülési útvonal, hát, köszi. Biró Zsombor Aurél fordulatos, csattanós, nyitott végű drámát írt a színészek improvizációiból, akár nevethetnénk is a váratlanul betoppanó férj és a gyerekszobába tuszkolt szerető toposzán, ha nem lenne olyan nyomott és baljós a hangulat.

Közben minden nagyon valóságszagú: a rizs az rizs, a verés is verés, mutatóba még néhány fehér festékpötty is van a szobafestő-mázoló mackófelsőjén és fülén. Már-már dokuszínházi hitelességűek a párbeszédek, a verbális agresszió, a bazdmegekkel tördelt félmondatok. Hajdu Szabolcs keresetlen játékstílusáról rögtön beugrik az általa rendezett Ernelláék…, sőt a Családi tűzfészek (2020-as, Pass Andrea rendezte színpadi változata) is. Kizlinger Lilla jelenléte magától értetődő, Rába Roland karikaturisztikusabb alakot játszik.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Majd én!

A jelenleg legtámogatottabb politikai párt, a Tisza előválasztásának első fordulóján kívül a Fidesz-kongresszus időpontja, illetve a kormánypárti jelöltek létezése körüli múlt heti ún. kommunikációs zavar keltett mérsékelt érdeklődést a honi közéletben.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény

A magyar jogalkotás az elmúlt évtizedekben különös képet rajzolt a társadalomról. A törvények, amelyekről azt hittük, hogy semlegesek, valójában arcvonalakat húztak. A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.