Film

Két óra X

Jesse Armstrong: Mountainhead

Kritika

Ayn Rand műveiből már több adaptáció is született, de egyik sem mutatta be olyan szemléletesen az oroszországi zsidó származású, ám Amerikában alkotó író-filozófus gondolatait, mint a tőle teljesen független Mountainhead.

Rand családjának házát az 1917-es forradalom után államosították, ezután a Krímbe menekültek, ahol a vörösök ugyancsak megfosztották őket mindenüktől; burzsoá származása miatt az egyetemet is alig engedték elvégezni neki. Érthető tehát, hogy amint tudott, az Egyesült Államokba menekült, ahol nem csak a kommunizmus, de a kereszténységtől kezdve a fasizmuson át az altruizmusig mindegyik kollektív eszme és az egyént háttérbe szorító gondolat megrögzött ellenségévé vált. Objektivizmusnak – máshol értelmes önzésnek vagy racionális egoizmusnak – nevezett eszméjét először regényeiben, majd filozofikus írásaiban hirdette. „Az én filozófiám lényegében az ember hősi lényként való elképzelése, akinek élete erkölcsi célja saját boldogsága, legnemesebb tevékenysége az alkotás sikere, és egyetlen abszolútuma a szellemi értelem” – foglalta össze gondolatait. Rand nem volt akadémikus filozófus, és különösebben kiemelkedő regényíró sem. Míg Európában soha nem vált népszerűvé, Amerikában bizonyos körökben – főleg a republikánusok populista szárnyában, amelyen kívül más nem is nagyon maradt a pártban – máig kultusz övezi kíméletlen kapitalizmusmániája miatt.

Jesse Armstrong az Utódlás című sorozatában már épp elég kritikával illette a tőkegazdaságot, első filmjében pedig csak tovább folytatja ezt a gyakorlatot – sokkal alacsonyabb hatásfokon. A Mountainhead már a címében is Rand egyik legismertebb regényét, a The Fountainhedet idézi meg (magyarul Az ősforrás címmel jött ki). A könyv egy öntörvényű építészről szól, aki olyan biztos a saját zsenialitásában, hogy mindennel és mindenkivel szembeszáll, és szabályosan maga köré hajlítja a világot. Armstrong filmjének főszereplői pont ilyen figurák: egykori startupperek, akik tech­bróvá öregedve netes cégeikkel a világ leggazdagabb embereivé váltak. Egy hétvégi kirándulás alkalmával ellátogatnak egyikük hegyvidéki luxusvillájába (ezt nevezik Mountainheadnek), iszogatnak és zrikálják egymást, míg a távoli nagyvilág mintha összeomlani látszana. Az egyikük ugyanis épp a kiruccanásra időzítve tette elérhetővé új programját, amelynek segítségével bárki könnyedén MI-generálta valósághű kamutartalmakat gyárthat. Ennek köszönhetően hamar puccsok, felkelések, forradalmak és tüntetések törnek ki világszerte, hiszen bárki egy pillanat alatt összedobhat egy terhelő videót az ellenségéről vagy annak az országnak a vezetőjéről, akinek a területére fáj a foga. Ott van a baráti társaságban azonban egy másik fickó, aki épp abból gazdagodott meg, hogy programja képes kiszúrni a hamis tartalmakat – így a villában ott a pestis és az ellenszer készítője is. Talán nem véletlen, hogy Rand másik ismert regénye, az Atlas Shrugged (ez Veszett világ címen jelent meg nálunk) arról szól, hogy a fiktív Egyesült Államok legnagyobb hatalmú és legtehetségesebb gyárosai, tudósai és művészei sztrájkot hirdetve elvonulnak hegyi rejtekhelyükre, hogy az őket túlzottan korlátozó ország összeomoljon, ők pedig egy független, még szabadabb, még kapitalistább államot hozzanak létre.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Élet-halál pálinkaágyon

Óvodás korunktól ismerjük a „Hej, Dunáról fúj a szél…” kezdetű népdalt. Az első versszakban mintha a népi meteorológia a nehéz paraszti sors feletti búsongással forrna össze, a második strófája pedig egyfajta könnyed csúfolódásnak tűnik, mintha csak a pajkos leánykák cukkolnák a nyeszlett fiúcskákat.

Egy fölényeskedő miniszter játékszere lett a MÁV

A tavalyi és a tavalyelőtti nyári rajtokhoz hasonlóan a vasúttársaság most sem tudott mit kezdeni a kánikula, a kereslet és a körülmények kibékíthetetlen ellentétével, s a mostani hosszú hétvégén ismét katasztrofális állapotok közt találhatták magukat az utasok.

A botrány határán

A Nádas-életműsorozat leg­újabb kötetét a színházi világnap alkalmából mutatták be az Örkény Színházban. Hogy hazai színházi életünk hogyan viszonyul ezekhez a magyar drámahagyományból kilógó művekhez, arra éppen egy Örkény-dráma, a Kulcskeresők címével válaszolhatunk.

Hova haza?

A térkép sok mindent megmutat. Támpontot ad és útba igazít, ábrázol és leegyszerűsít, a megismerés lehetőségével kecsegtet. Hasznos szerszám, mégis mindig hazudik.

Régen is rossz volt

A Kádár-korszak túlérett periódusában, a diktatórikus rendszer először alig észrevehető, majd egyre gyorsuló bomlása közben már teret kaphattak olyan kutatások is, amelyek a rendszer működésére reflektáltak, néha egyenesen magára a rendszert működtető ipari-gazdasági-pénzügyi elitre koncentrálva.

„Sötétséget inni”

  • Domsa Zsófia

A regény egyszerre felkavaró, fájdalmas és mélyen elgondolkodtató. Nem elsősorban azért, mert újabb részleteket tudhatunk meg annak a házassági válságnak a történetéről, amelybe Karl Ove Knausgård önéletrajzi sorozatai révén több százezer, önmagát olykor kukkolónak érző olvasó kaphatott betekintést szerte a világon.