Film

Két óra X

Jesse Armstrong: Mountainhead

Kritika

Ayn Rand műveiből már több adaptáció is született, de egyik sem mutatta be olyan szemléletesen az oroszországi zsidó származású, ám Amerikában alkotó író-filozófus gondolatait, mint a tőle teljesen független Mountainhead.

Rand családjának házát az 1917-es forradalom után államosították, ezután a Krímbe menekültek, ahol a vörösök ugyancsak megfosztották őket mindenüktől; burzsoá származása miatt az egyetemet is alig engedték elvégezni neki. Érthető tehát, hogy amint tudott, az Egyesült Államokba menekült, ahol nem csak a kommunizmus, de a kereszténységtől kezdve a fasizmuson át az altruizmusig mindegyik kollektív eszme és az egyént háttérbe szorító gondolat megrögzött ellenségévé vált. Objektivizmusnak – máshol értelmes önzésnek vagy racionális egoizmusnak – nevezett eszméjét először regényeiben, majd filozofikus írásaiban hirdette. „Az én filozófiám lényegében az ember hősi lényként való elképzelése, akinek élete erkölcsi célja saját boldogsága, legnemesebb tevékenysége az alkotás sikere, és egyetlen abszolútuma a szellemi értelem” – foglalta össze gondolatait. Rand nem volt akadémikus filozófus, és különösebben kiemelkedő regényíró sem. Míg Európában soha nem vált népszerűvé, Amerikában bizonyos körökben – főleg a republikánusok populista szárnyában, amelyen kívül más nem is nagyon maradt a pártban – máig kultusz övezi kíméletlen kapitalizmusmániája miatt.

Jesse Armstrong az Utódlás című sorozatában már épp elég kritikával illette a tőkegazdaságot, első filmjében pedig csak tovább folytatja ezt a gyakorlatot – sokkal alacsonyabb hatásfokon. A Mountainhead már a címében is Rand egyik legismertebb regényét, a The Fountainhedet idézi meg (magyarul Az ősforrás címmel jött ki). A könyv egy öntörvényű építészről szól, aki olyan biztos a saját zsenialitásában, hogy mindennel és mindenkivel szembeszáll, és szabályosan maga köré hajlítja a világot. Armstrong filmjének főszereplői pont ilyen figurák: egykori startupperek, akik tech­bróvá öregedve netes cégeikkel a világ leggazdagabb embereivé váltak. Egy hétvégi kirándulás alkalmával ellátogatnak egyikük hegyvidéki luxusvillájába (ezt nevezik Mountainheadnek), iszogatnak és zrikálják egymást, míg a távoli nagyvilág mintha összeomlani látszana. Az egyikük ugyanis épp a kiruccanásra időzítve tette elérhetővé új programját, amelynek segítségével bárki könnyedén MI-generálta valósághű kamutartalmakat gyárthat. Ennek köszönhetően hamar puccsok, felkelések, forradalmak és tüntetések törnek ki világszerte, hiszen bárki egy pillanat alatt összedobhat egy terhelő videót az ellenségéről vagy annak az országnak a vezetőjéről, akinek a területére fáj a foga. Ott van a baráti társaságban azonban egy másik fickó, aki épp abból gazdagodott meg, hogy programja képes kiszúrni a hamis tartalmakat – így a villában ott a pestis és az ellenszer készítője is. Talán nem véletlen, hogy Rand másik ismert regénye, az Atlas Shrugged (ez Veszett világ címen jelent meg nálunk) arról szól, hogy a fiktív Egyesült Államok legnagyobb hatalmú és legtehetségesebb gyárosai, tudósai és művészei sztrájkot hirdetve elvonulnak hegyi rejtekhelyükre, hogy az őket túlzottan korlátozó ország összeomoljon, ők pedig egy független, még szabadabb, még kapitalistább államot hozzanak létre.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Így néz ki most a Matolcsy-körhöz került, elhanyagolt, majd visszavett Marczibányi sportcentrum - FOTÓK

226 millió forintot követel a II. kerület attól a Matolcsy-körhöz került cégtől, ami egy vita következtében nem fejlesztette a kerület egykori ékességét, a Marczibányi téri sporttelepet. Itt régen pezsgő élet zajlott, mára leromlott, az önkormányzat most kezdi el a renoválást, miközben pert indított. Játszótér, kutyasétáltató, sétány, park és egy uszoda építése maradt el. 

A fejünkre nőttek

Két csodabogár elrabol egy cégvezért, mert meggyőződésük, hogy földönkívüli. Jórgosz Lánthimosz egy 2003-as koreai filmet remake-elt, az ő hősei azonban különc bolondok helyett tőrőlmetszett incelek, akiket azért megérteni is megpróbál.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.

Fejszék és haszonnövények

  • Molnár T. Eszter

A táncos székekből összetolt emelvényen lépked. A székek mozognak, csúsznak, dőlnek, billennek, a táncos óvatos, de hiába, végül így is legördül.