Film

Ki hall engem?

Sian Heder: CODA

  • SzSz
  • 2021. október 13.

Kritika

Ma már egyetlen valamirevaló nem angol nyelvű film sem kerülheti el a hollywoodi remake rémét.

Az Oscar-nyertes dél-koreai Élősködőkből minisorozat készül, az Európai Filmdíjat begyűjtő német Toni Erdmannt pedig már régóta gyúrják a tengerentúlon; az elmúlt év olyan nagy sikereinek, mint a Lavina vagy az Életrevalók pedig már el is készült az újrája. Utóbbiak közül egyik sem keltett nagy hullámokat, ez azonban nem tartja vissza a producereket a további próbálkozásoktól. A Bélier család című 2014-es francia vígjáték például inkább csak szülőhazájában hódította meg a közönséget, a jogait azonban így is 85 országba sikerült eladni, egy évvel később nálunk is bemutatták. Már a sztorija is ordít egy cukormázas amerikai újráért: egy hallássérült család egyetlen halló tagja énekes karrierre vágyik. A keserédes sztori Franciaországban nem aratott osztatlan sikert: bírálták, amiért a siket szereplőket ép színészek alakítják – ők ugyan megtanulták a jelnyelvet, de hozzáértők szerint úgy használják, mintha James Bond rossz orosz akcentussal kérné ki Martiniját „rázva, nem keverve”. Éric Lartigau filmjét kritizálták azért is, mert néhány jelenetben nem a hallássérült figurákkal együtt, hanem inkább rajtuk nevetünk.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.