Latoya Ammonst azzal vádolták, hogy csak az elhanyagolást és a családon belüli erőszakot igyekszik rejtegetni/kimagyarázni a démoni tevékenységgel. Daniels a film első felében mintha arra invitálná a nézőt, hogy a gonosz jelenlétét ne feltétlenül szó szerint, hanem valami más metaforájaként értse; rasszizmus, szexizmus, gazdasági egyenlőtlenségek nyomasztó elegyeként. Ezen a vonalon akadnak remek előképek (Tűnj el; Mi; Nem; Kampókéz), de súlyos melléfogások is (Antebellum; Az ördögűző: A hívő).
A három gyermekét egyedül nevelő Ebony (Andra Day) egyszerre próbálja biztosítani családja megélhetését, távol tartani a gyámügyet (melyet az általában ragyogó, de itt karikatúraszerű szerepbe kényszerített Mo’Nique képvisel) és fenntartani a törékeny békét rákos, bigott keresztény anyjával (Glenn Close borzongató és zavarba ejtő megformálásában). A feszültséget Ebony alkohollal oldja, és a bántalmazás sem áll távol tőle, a mindennapi poklot pedig a szó szoros értelmében vett pokol váltja fel, amikor legkisebb gyerekét egy démon keríti hatalmába. A fura zajokat és nyugtalanító árnyakat felváltja a testet öltött gonosz, és valahol itt siklik félre a film is. Horrorként ízléstelen és zavaros (például az önkívületi állapotban fröcsögő kopasz Close, mely ábrázolás egyúttal a rákos betegeket is horrorklisévé silányítja), a végkifejlet pedig indokolatlan feloldozást hoz a mintaanyának jóindulattal sem nevezhető Ebony számára. És hol van már ekkor a kezdetben meglebegtetett, mélynek szánt társadalmi dráma ígérete, csak találgatunk, mit akarhatott mondani a költő: talán igazságot akart szolgáltatni egy küszködő fekete anyának? Feltárni a természetfeletti mögött rejtőző, nagyon is valódi folyamatokat? A hit és a megbocsátás ereje mellett érvelni? A végére ő is és mi is összezavarodunk. (A csatorna magyar címadója pedig ne csüggedjen, néhány filmes kurzus tárgyalja a hazai filmtörténetet is – a szerk.)
Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!
