Film

Kínzó mindennapok

Lee Daniels: Szabadíts meg a gonosztól

Kritika

Lee Daniels valószínűleg jót akart. A Szabadíts meg a gonosztól azért is irritáló élmény, mert a jó szándék és a koherensnek szánt szerkezet fokozatosan és szemmel láthatóan hullik darabokra. A rendező megtörtént eset alapján dolgozott: egy egyedülálló anyát és három gyermekét állítólag démonok kezdték gyötörni, amikor a 2010-es években egy indianai városkába költöztek.

Latoya Ammonst azzal vádolták, hogy csak az elhanyagolást és a családon belüli erőszakot igyekszik rejtegetni/kimagyarázni a démoni tevékenységgel. Daniels a film első felében mintha arra invitálná a nézőt, hogy a gonosz jelenlétét ne feltétlenül szó szerint, hanem valami más metafo­rá­jaként értse; rasszizmus, szexizmus, gazdasági egyenlőtlenségek nyomasztó elegyeként. Ezen a vonalon akadnak remek előképek (Tűnj el; Mi; Nem; Kampókéz), de súlyos melléfogások is (Antebellum; Az ördögűző: A hívő).

A három gyermekét egyedül nevelő Ebony (Andra Day) egyszerre próbálja biztosítani családja megélhetését, távol tartani a gyámügyet (melyet az általában ragyogó, de itt karikatúraszerű szerepbe kényszerített Mo’Nique képvisel) és fenntartani a törékeny békét rákos, bigott keresztény anyjával (Glenn Close borzongató és zavarba ejtő megformálásában). A feszültséget Ebony alkohollal oldja, és a bántalmazás sem áll távol tőle, a mindennapi poklot pedig a szó szoros értelmében vett pokol váltja fel, amikor legkisebb gyerekét egy démon keríti hatalmába. A fura zajokat és nyugtalanító árnyakat felváltja a testet öltött gonosz, és valahol itt siklik félre a film is. Horrorként ízléstelen és zavaros (például az önkívületi állapotban fröcsögő kopasz Close, mely ábrázolás egyúttal a rákos betegeket is horror­klisévé silányítja), a végkifejlet pedig indokolatlan feloldozást hoz a mintaanyának jóindulattal sem nevezhető Ebony számára. És hol van már ekkor a kezdetben meglebegtetett, mélynek szánt társadalmi dráma ígérete, csak találgatunk, mit akarhatott mondani a költő: talán igazságot akart szolgáltatni egy küszködő fekete anyának? Feltárni a természetfeletti mögött rejtőző, nagyon is valódi folyamatokat? A hit és a megbocsátás ereje mellett érvelni? A végére ő is és mi is összezavarodunk. (A csatorna magyar címadója pedig ne csüggedjen, néhány filmes kurzus tárgyalja a hazai filmtörténetet is – a szerk.)

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”

„Így változik meg a világrend”

Miért tört előre a populista jobboldal a nyugati világban, és hogyan alakította át Kelet-Európát? Milyen társadalmi változások, milyen félelmek adták a hajtóerejét, és milyen tartalékai vannak? És a liberális demokráciának? A tájhaza egyik legeredetibb politikai gondolkodóját kérdeztük.