Színház

Kiterítenek úgyis?

Bertolt Brecht – Hanns Eisler: Galilei élete

Kritika

Kietlen vidék fogad, vörös szikla és homok mindenfelé, és csak később derül ki, hogy a kezdés előtt a közönséggel kokettáló figura maga az ifjú Galileo Galilei. Innentől minden jelként működik Polgár Csaba rendezésében.

Izsák Lili díszlete kezdetben egy sziklás strand hangulatát idézi, a képre csak még jobban ráerősítenek a lenge, nyári ruhába öltözött szereplők, a homokos alj meg a napernyő is. Időben és térben is nehéz elhelyezni a rendezést, egyszerre juttatja eszünkbe a színpadkép az apokaliptikus, klímaváltozás alakította jövőt és a teremtés előtti, kietlen pusztaságot. Talán a sziklák vöröses színe (Mars-felszín?) és A majmok bolygója című filmre kísértetesen utaló, időnként megjelenő nagy majmok miatt inkább a jövőben járunk.

Itt ismerjük meg a tudós világot rengető elméletét, amelyet bizonyítani is tud: a Föld kering a Nap körül, és nem fordítva, mint ahogyan eddig hitték. A katolikus egyház rögvest az inkvizíció elé állítja Galileit. Az előadás a matematikus és csillagász 1609 és 1638 közötti pályájának fontosabb állomásait dolgozza fel; az állomásokat jelölő fejezetcímeket egy női robothang mondja be, utalva korunk legnagyobb világrengető jelenségére, amelyet szintén tudósoknak köszönhetünk, a mesterséges intelligenciára.

Polgár Galilei történetén keresztül gondolkodik el azon, mennyire megalkuvó is tud lenni az ember, ha az eszmével szemben a mindennapiság, a jóllakottság és az életben maradás áll. És még a számításokon és konkrét tényeken alapuló tudomány is milyen gyorsan a hatalom szolgálatába áll, ha megzsarolják. És ez a jövőben is így lesz, sugallja a darab.

De mivel mindez fanyar humorral tárul elénk, végig tudunk nevetni a saját nyomorunkon. Varga Zsófia dramaturgi munkáját dicséri, hogy az eredeti szöveg csípős, magyar humorú mondatokkal, Brecht- és mindenféle filmes idézetekkel egészül ki (amelyeket nyilván csak a nagyon vájt fülűek csípnek el).

Izsák nemcsak a látványban, a jelmezben is a szimbolikára, illetve az időtlenségre koncentrál. Galilei, tanítványai és a házvezetőnője strandszerelésben, az inkvizíció tagjai aranyos és piros, de szintén lenge, kicsit űrhajós szettekre is hajazó ruházatokban jelennek meg. (A fiatalabbik és az idősebbik Galilei napocskás ingben feszít.)

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.