Színház

Kiterítenek úgyis?

Bertolt Brecht – Hanns Eisler: Galilei élete

Kritika

Kietlen vidék fogad, vörös szikla és homok mindenfelé, és csak később derül ki, hogy a kezdés előtt a közönséggel kokettáló figura maga az ifjú Galileo Galilei. Innentől minden jelként működik Polgár Csaba rendezésében.

Izsák Lili díszlete kezdetben egy sziklás strand hangulatát idézi, a képre csak még jobban ráerősítenek a lenge, nyári ruhába öltözött szereplők, a homokos alj meg a napernyő is. Időben és térben is nehéz elhelyezni a rendezést, egyszerre juttatja eszünkbe a színpadkép az apokaliptikus, klímaváltozás alakította jövőt és a teremtés előtti, kietlen pusztaságot. Talán a sziklák vöröses színe (Mars-felszín?) és A majmok bolygója című filmre kísértetesen utaló, időnként megjelenő nagy majmok miatt inkább a jövőben járunk.

Itt ismerjük meg a tudós világot rengető elméletét, amelyet bizonyítani is tud: a Föld kering a Nap körül, és nem fordítva, mint ahogyan eddig hitték. A katolikus egyház rögvest az inkvizíció elé állítja Galileit. Az előadás a matematikus és csillagász 1609 és 1638 közötti pályájának fontosabb állomásait dolgozza fel; az állomásokat jelölő fejezetcímeket egy női robothang mondja be, utalva korunk legnagyobb világrengető jelenségére, amelyet szintén tudósoknak köszönhetünk, a mesterséges intelligenciára.

Polgár Galilei történetén keresztül gondolkodik el azon, mennyire megalkuvó is tud lenni az ember, ha az eszmével szemben a mindennapiság, a jóllakottság és az életben maradás áll. És még a számításokon és konkrét tényeken alapuló tudomány is milyen gyorsan a hatalom szolgálatába áll, ha megzsarolják. És ez a jövőben is így lesz, sugallja a darab.

De mivel mindez fanyar humorral tárul elénk, végig tudunk nevetni a saját nyomorunkon. Varga Zsófia dramaturgi munkáját dicséri, hogy az eredeti szöveg csípős, magyar humorú mondatokkal, Brecht- és mindenféle filmes idézetekkel egészül ki (amelyeket nyilván csak a nagyon vájt fülűek csípnek el).

Izsák nemcsak a látványban, a jelmezben is a szimbolikára, illetve az időtlenségre koncentrál. Galilei, tanítványai és a házvezetőnője strandszerelésben, az inkvizíció tagjai aranyos és piros, de szintén lenge, kicsit űrhajós szettekre is hajazó ruházatokban jelennek meg. (A fiatalabbik és az idősebbik Galilei napocskás ingben feszít.)

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Két óra X

Ayn Rand műveiből már több adaptáció is született, de egyik sem mutatta be olyan szemléletesen az oroszországi zsidó származású, ám Amerikában alkotó író-filozófus gondolatait, mint a tőle teljesen független Mountainhead.

Megtörtént események

  • - turcsányi -

A film elején megkapjuk az adekvát tájékoztatást: a mű megtörtént események alapján készült. Első látásra e megtörtént események a 20. század második felének délelőttjén, az ötvenes–hatvanas évek egymásba érő szakaszán játszódnak, a zömmel New York-i illetékességű italoamerikai gengsztervilág nagyra becsült köreiben.

Élet-halál pálinkaágyon

Óvodás korunktól ismerjük a „Hej, Dunáról fúj a szél…” kezdetű népdalt. Az első versszakban mintha a népi meteorológia a nehéz paraszti sors feletti búsongással forrna össze, a második strófája pedig egyfajta könnyed csúfolódásnak tűnik, mintha csak a pajkos leánykák cukkolnák a nyeszlett fiúcskákat.

Egy fölényeskedő miniszter játékszere lett a MÁV

A tavalyi és a tavalyelőtti nyári rajtokhoz hasonlóan a vasúttársaság most sem tudott mit kezdeni a kánikula, a kereslet és a körülmények kibékíthetetlen ellentétével, s a mostani hosszú hétvégén ismét katasztrofális állapotok közt találhatták magukat az utasok.