Színház

Kiterítenek úgyis?

Bertolt Brecht – Hanns Eisler: Galilei élete

Kritika

Kietlen vidék fogad, vörös szikla és homok mindenfelé, és csak később derül ki, hogy a kezdés előtt a közönséggel kokettáló figura maga az ifjú Galileo Galilei. Innentől minden jelként működik Polgár Csaba rendezésében.

Izsák Lili díszlete kezdetben egy sziklás strand hangulatát idézi, a képre csak még jobban ráerősítenek a lenge, nyári ruhába öltözött szereplők, a homokos alj meg a napernyő is. Időben és térben is nehéz elhelyezni a rendezést, egyszerre juttatja eszünkbe a színpadkép az apokaliptikus, klímaváltozás alakította jövőt és a teremtés előtti, kietlen pusztaságot. Talán a sziklák vöröses színe (Mars-felszín?) és A majmok bolygója című filmre kísértetesen utaló, időnként megjelenő nagy majmok miatt inkább a jövőben járunk.

Itt ismerjük meg a tudós világot rengető elméletét, amelyet bizonyítani is tud: a Föld kering a Nap körül, és nem fordítva, mint ahogyan eddig hitték. A katolikus egyház rögvest az inkvizíció elé állítja Galileit. Az előadás a matematikus és csillagász 1609 és 1638 közötti pályájának fontosabb állomásait dolgozza fel; az állomásokat jelölő fejezetcímeket egy női robothang mondja be, utalva korunk legnagyobb világrengető jelenségére, amelyet szintén tudósoknak köszönhetünk, a mesterséges intelligenciára.

Polgár Galilei történetén keresztül gondolkodik el azon, mennyire megalkuvó is tud lenni az ember, ha az eszmével szemben a mindennapiság, a jóllakottság és az életben maradás áll. És még a számításokon és konkrét tényeken alapuló tudomány is milyen gyorsan a hatalom szolgálatába áll, ha megzsarolják. És ez a jövőben is így lesz, sugallja a darab.

De mivel mindez fanyar humorral tárul elénk, végig tudunk nevetni a saját nyomorunkon. Varga Zsófia dramaturgi munkáját dicséri, hogy az eredeti szöveg csípős, magyar humorú mondatokkal, Brecht- és mindenféle filmes idézetekkel egészül ki (amelyeket nyilván csak a nagyon vájt fülűek csípnek el).

Izsák nemcsak a látványban, a jelmezben is a szimbolikára, illetve az időtlenségre koncentrál. Galilei, tanítványai és a házvezetőnője strandszerelésben, az inkvizíció tagjai aranyos és piros, de szintén lenge, kicsit űrhajós szettekre is hajazó ruházatokban jelennek meg. (A fiatalabbik és az idősebbik Galilei napocskás ingben feszít.)

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.