Színház

Kiterítenek úgyis?

Bertolt Brecht – Hanns Eisler: Galilei élete

Kritika

Kietlen vidék fogad, vörös szikla és homok mindenfelé, és csak később derül ki, hogy a kezdés előtt a közönséggel kokettáló figura maga az ifjú Galileo Galilei. Innentől minden jelként működik Polgár Csaba rendezésében.

Izsák Lili díszlete kezdetben egy sziklás strand hangulatát idézi, a képre csak még jobban ráerősítenek a lenge, nyári ruhába öltözött szereplők, a homokos alj meg a napernyő is. Időben és térben is nehéz elhelyezni a rendezést, egyszerre juttatja eszünkbe a színpadkép az apokaliptikus, klímaváltozás alakította jövőt és a teremtés előtti, kietlen pusztaságot. Talán a sziklák vöröses színe (Mars-felszín?) és A majmok bolygója című filmre kísértetesen utaló, időnként megjelenő nagy majmok miatt inkább a jövőben járunk.

Itt ismerjük meg a tudós világot rengető elméletét, amelyet bizonyítani is tud: a Föld kering a Nap körül, és nem fordítva, mint ahogyan eddig hitték. A katolikus egyház rögvest az inkvizíció elé állítja Galileit. Az előadás a matematikus és csillagász 1609 és 1638 közötti pályájának fontosabb állomásait dolgozza fel; az állomásokat jelölő fejezetcímeket egy női robothang mondja be, utalva korunk legnagyobb világrengető jelenségére, amelyet szintén tudósoknak köszönhetünk, a mesterséges intelligenciára.

Polgár Galilei történetén keresztül gondolkodik el azon, mennyire megalkuvó is tud lenni az ember, ha az eszmével szemben a mindennapiság, a jóllakottság és az életben maradás áll. És még a számításokon és konkrét tényeken alapuló tudomány is milyen gyorsan a hatalom szolgálatába áll, ha megzsarolják. És ez a jövőben is így lesz, sugallja a darab.

De mivel mindez fanyar humorral tárul elénk, végig tudunk nevetni a saját nyomorunkon. Varga Zsófia dramaturgi munkáját dicséri, hogy az eredeti szöveg csípős, magyar humorú mondatokkal, Brecht- és mindenféle filmes idézetekkel egészül ki (amelyeket nyilván csak a nagyon vájt fülűek csípnek el).

Izsák nemcsak a látványban, a jelmezben is a szimbolikára, illetve az időtlenségre koncentrál. Galilei, tanítványai és a házvezetőnője strandszerelésben, az inkvizíció tagjai aranyos és piros, de szintén lenge, kicsit űrhajós szettekre is hajazó ruházatokban jelennek meg. (A fiatalabbik és az idősebbik Galilei napocskás ingben feszít.)

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le Forgács Péter figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.