Film

Kosztümben

Enyedi Ildikó: A feleségem története

  • 2021. szeptember 22.

Kritika

A Füst Milán-regény adaptálásával régi álmát valósítja meg a hosszú kihagyás után a filmezéshez a fesztiváldíjakkal elhalmozott, Oscar-jelölt Testről és lélekről című filmmel visszatért, ekként nagyobb s drágább tervek megvalósítására jobb eséllyel pályázó Enyedi Ildikó.

Nemzetközi sztárok, pazar díszletek, CGI-parádé, vizuális bravúrok: meg van adva a módja a nagy vállalkozásnak, amely a Sorstalanság mellett a valaha készült legdrágább magyar (részvételű) film. Ám, míg Koltai Lajos feldolgozása Kertész Imre sajátos elbeszélői hangjához méltó vizuális nyelv megteremtését meg sem kísérelve valósággal lemészárolta a merő sztoriként feltálalt Nobel-díjas regényt, addig Enyedi okosan gazdálkodik a Füst-írás fordulataival, a történet elemeivel, és van koncepciója arról, hogy a Férfi és a Nő Störr kapitány szomorú véget érő házasságában tükröződő örök küzdelmét, a Másik megértésének lehetetlenségét, s így az elbeszélői Én önmegismerésének kudarcát miként bontsa ki. Csak ez a koncepció nem működik.

A regényben a házasságra magát nehezen elszánó tengerész maszkulin korlátoltságában mindvégig félreérti hűtlen feleségét, s csak a válás és a nő halála után eszmél rá, hogy a fogalmak (kapcsolat, házasság, boldogság, hűség), amelyek szerint a világban tájékozódik, mennyire viszonylagosak, mennyire nem visznek közelebb az életben egyedül fontos kapcsolódáshoz (a szeretett lényhez, romlatlan önmagunkhoz, az élethez magához – az egót oly kéjesen simogató ítélkezés helyett). A saját, biztonságosnak vélt tájékozódási pontjainak feladására, a valódi megértésre való képtelenségével szerelmét halálra, magát pedig végleges magányra ítélő regényhős gyászmunkája ez a mű, s ezért az ő hangján is szólal meg, az általa használt, rusztikus, mégis költői nyelven.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk

Bocs, idézet

Hogy előbb-utóbb filmen is megörökítik az alkalmazottaival, színésznőivel évtizedeken át következmények nélkül erőszakoskodó Harvey Weinstein bukását, az kezdettől nyilvánvaló volt.

Túlélték magukat

Kemény feladat egy még mindig népszerű, sikeres zenekar történetének négy évtizedéről írni, mert szinte lehetetlen elkerülni a sztori sztereotip állomásait: hogyan jutnak el a füstös pinceklubokból a teli arénákba a rock and roll életforma szokásos buktatóin keresztül, a fehér porból rakott dombokat megmászva.

Trójai ló a szív

A népszerű, már-már kultikus, felnőtteknek szóló rajzfilmsorozat, a BoJack Horseman alkotójának első novelláskötete egy tipo­grá­fiailag is kitűnő humoreszkkel kezdődik.

Mindenkibe szerelmes

Dave Grohl, a Foo Fighters hiperaktív frontembere a pandémia elején bepánikolt, hogy mit kezdjen a lekötetlen energiáival, és úgy határozott, könyvet ír az életéről. Története kétségkívül izgalmas: még tinédzserként lett a Scream nevű hardcore-punk zenekar tagja, majd belépett a Nirvanába.

Fiatalon Európában, öregen Afrikában

Jézus lekászálódik a feszületről, leül a kanapéra, szemben Diégane-nal. Ő egy szerer animista, aki hisz a jelenésekben, így nem ijedt, csak meglepett. Az Embernek Fia leveszi a szemére csúszott véres töviskoronát, és a szív szavával beszélve csillapítja a szenegáli srác gyilkos indulatait.

A fekete hús történetei

Havasréti József új regényéről a kiadója valamiért eltitkolta, hogy az egy trilógia záró része. (A két előzmény, a 2014-ben kiadott Űrérzékeny lelkek, és annak folytatása, a 2017-es Nem csak egy kaland.) Furcsa, Havasréti ugyanis folyton az előző könyvek szerep­lői­ről, az azokban leírt történésekről beszél; a főhőse, Rendes, rendre ilyesmin elmélkedik (régmúlt a mostban, most a régmúltban).

Hálásan köszöni

A szerző hatvanadik születésnapjára, a legutóbbi novellagyűjteménye után hét évvel megjelent kötet címe csalóka: nem a könyv hangulatára, csupán a többszörös kicsinyítő tükörként is felfogható negyedik novella (Peruvian Airlines) egyik mellékszereplőjére utal.

A mocsár

Noha a magyar köztársasági elnök fix időpontú, konkrét eseményre – a november 26-i Grain from Ukraine (Gabona Ukrajnából) program miatt – utazott Ukrajnába, látogatásának értékelésekor ez a tény a legmellékesebb.

Száz év előre és hátra

  • Manyasz Róbert

A világbajnokság körüli visszásságoknak se szeri, se száma: a katari uralkodói családnak korrupciót, a munkavállalói és az emberi jogok sárba tiprását, a demokrácia semmibe vételét hányják a szemére. Ám a dohai vezetésnek nem a rossz sajtója miatt fő leginkább a feje. Regionális hatalmi harcok, gazdasági átrendeződés, munkátlan generációk okoznak hosszú távú gondokat az országban.