Film

Kosztümben

Enyedi Ildikó: A feleségem története

  • 2021. szeptember 22.

Kritika

A Füst Milán-regény adaptálásával régi álmát valósítja meg a hosszú kihagyás után a filmezéshez a fesztiváldíjakkal elhalmozott, Oscar-jelölt Testről és lélekről című filmmel visszatért, ekként nagyobb s drágább tervek megvalósítására jobb eséllyel pályázó Enyedi Ildikó.

Nemzetközi sztárok, pazar díszletek, CGI-parádé, vizuális bravúrok: meg van adva a módja a nagy vállalkozásnak, amely a Sorstalanság mellett a valaha készült legdrágább magyar (részvételű) film. Ám, míg Koltai Lajos feldolgozása Kertész Imre sajátos elbeszélői hangjához méltó vizuális nyelv megteremtését meg sem kísérelve valósággal lemészárolta a merő sztoriként feltálalt Nobel-díjas regényt, addig Enyedi okosan gazdálkodik a Füst-írás fordulataival, a történet elemeivel, és van koncepciója arról, hogy a Férfi és a Nő Störr kapitány szomorú véget érő házasságában tükröződő örök küzdelmét, a Másik megértésének lehetetlenségét, s így az elbeszélői Én önmegismerésének kudarcát miként bontsa ki. Csak ez a koncepció nem működik.

A regényben a házasságra magát nehezen elszánó tengerész maszkulin korlátoltságában mindvégig félreérti hűtlen feleségét, s csak a válás és a nő halála után eszmél rá, hogy a fogalmak (kapcsolat, házasság, boldogság, hűség), amelyek szerint a világban tájékozódik, mennyire viszonylagosak, mennyire nem visznek közelebb az életben egyedül fontos kapcsolódáshoz (a szeretett lényhez, romlatlan önmagunkhoz, az élethez magához – az egót oly kéjesen simogató ítélkezés helyett). A saját, biztonságosnak vélt tájékozódási pontjainak feladására, a valódi megértésre való képtelenségével szerelmét halálra, magát pedig végleges magányra ítélő regényhős gyászmunkája ez a mű, s ezért az ő hangján is szólal meg, az általa használt, rusztikus, mégis költői nyelven.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

„Boldog békeévek”

A több mint kétszáz műtárgyat felvonultató kiállítás fókuszában a szecessziós plakátművészet és reklámgrafika áll, a magyar művészetnek az az aranykora, amikor összhangba került a nyugati művészeti törekvésekkel, radikálisan modernizálva a kiegyezést követő évtizedek (fél)feudalista, konzervatív, a historizmus béklyóiba zárt világát.

Nem tud úgy tenni, mintha…

„Hányan ülnek most a szobáikban egyedül? Miért vannak ott, és mióta? Meddig lehet ezt kibírni?” – olvastuk a Katona József Színház 2022-ben bemutatott (nemrég a műsorról levett) Melancholy Rooms című, Zenés magány nyolc hangra alcímű darabjának színlapján.

Nyolcadik himnusz az elmúlásról

Egy rövid kijelentő mondattal el lehetne intézni: Willie Nelson új albuma csendes, bölcs és szerethető. Akik kedvelik a countryzene állócsillagának könnyen felismerhető hangját, szomorkás dalait, fonott hajával és fejkendőkkel keretezett lázadó imázsát, tudhatják, hogy sokkal többről van szó, mint egyszeri csodáról vagy véletlen szerencséről.

Szobáról szobára

Füstös terembe érkezünk, a DJ (Kókai Tünde) keveri az elektronikus zenét – mintha egy rave buliba csöppennénk. A placc különböző pontjain két-két stúdiós ácsorog, a párok egyikének kezében színes zászló. Hatféle színű karszalagot osztanak el a nézők között. Üt az óra, a lila csapattal elhagyjuk a stúdiót, a szín­skála többi viselője a szélrózsa más-más irányába vándorol.

Séta a Holdon

A miniszterelnök május 9-i tihanyi beszédével akkora lehetőséget kínált fel Magyar Péternek a látványos politikai reagálásra, hogy az még a Holdról is látszott.

Elengedték őket

Ukrajna belső, háború sújtotta vagy veszélyeztette területeiről rengetegen menekültek Kárpátaljára, főleg a városokba, az ottani magyar közösség emiatt szinte láthatatlanná vált sok helyen. A napi gondok mellett a magyar kormány hülyeségeire senkinek nincs ideje figyelni.

Egyszerű világpolgár, hídépítő

  • Mártonffy Marcell

Észak-amerikai pápára senki sem számított. Íratlan szabály volt – állítják bennfentesek –, hogy jezsuita és amerikai szóba sem jöhet. A szilárd alapelv egyik fele 2013-ban, másik fele 2025. május 8-án dőlt meg. A Chicago környékéről származó Robert Francis Prevost bíboros a megbízható szakértők listáján sem szerepelt a legesélyesebbek között. A fehér füst azonban meglepően hamar előgomolygott a Sixtus-kápolna ideiglenes kéményéből.