Könyv

Az a két shilling

Zadie Smith: Menekülés New Yorkból

Kritika

A szerző új könyvében 19 kisebb fesztávú, változatos narrációjú szöveget találunk.

Hol a narrátor-főhős egyes szám első személyben megszólaló, egyszerű metaforákban, ironikusan előadott életszemléletét követhetjük (A Lusta Folyó; Belváros), hol objektívebb, egyes szám harmadik személyű, a szereplők szemszögéből írt, gyakorta átélt beszédben megvalósuló elbeszélésekkel találkozhatunk (Érzelmi fejlődés; Épp jó; Különleges hét), hol pedig egy kiszolgáltatott közösség többes szám első személyben beszélő szemtanú-elbeszélőjének különös beszámolójára csodálkozhatunk rá (Két ember érkezik a faluba). Többször olvashatunk úgynevezett te-elbeszélést is, amelyben a szövegbeli/tényleges olvasó vagy maga az elbeszélő a megszólított (Hangulat; Blokk). Olykor meg ez az összes narrációs technika keveredik egymással. A helyszínek és a szereplők, mint a szerző korábbi regényeiben, szintén szélesebb spektrumon mozognak. A makrotér részben ezúttal is London és New York (az Egyesült Államok), viszont most Párizst, Dél-Spanyolországot, a Balti-tenger partját is bejárhatjuk, sőt fiktív terekbe is eljutunk. A figurák egy része most is a fekete rasszhoz tartozik, de a bőrszín már kevésbé domináns, mint A szépségről, az NW vagy a Swing Time lapjain.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.