Kiállítás

Megszemélyesített dokumentumok  

Chilf Mária: Alvó ünnep

Kritika

„Boldog magyar jövőt!” – olvassuk a feliratot Chilf Mária kollázsán, ahol egy felvonuláson Lenin, Rákosi és Sztálin fényképét viszik a munkások és az úttörők, nyomukban a ledöntött Sztálin-szobor feje gurul egy tankkal a háttérben.

Egy másik alkotáson sok híres művész, Esterházy Péter, Parti Nagy Lajos, Spiró György és Závada Pál mellett Orbán Viktort látjuk, aki Áder, Gyurcsány, Medgyessy, és más egykori miniszter- és köztársasági elnökök társaságában ácsorog. A politikusok a kép elején, jól elkülönülve állnak.

A Marosvásárhelyen született, de Budapesten élő és alkotó Chilf Mária legújabb kiállításán azt vizsgálja, hogyan épülnek be a hétköznapjainkba, ünnepeinkbe a múlt nagy pillanatai, alakjai, emlékei, és mit jelentenek számunkra manapság. Átalakul-e ezek jelentése külső hatásra vagy anélkül, és ha igen, mennyire. „Az erőszakos vágás műveletével újrarajzoltam (az ismeretlen) a figurákat, magamévá tettem, kisajátítottam, új mintázatba »írtam át« őket. A talált fotónak – mint emléknyomnak – az »átrajzolásával« követtem a vonalakat, új vonalakat alakítottam, szálakat találtam az időben és térben távoli fotográfiákhoz, és így a képek a saját megszemélyesített dokumentumaimmá váltak” – mondta Chilf a „holnemváros holnemünnepségének” nevezett képeiről.

Az alkotó tehát a történeti emlékezetet dolgozza fel személyes és kollektív viszonyítási pontok szerint. Munkái szarkasztikusak, de nem ítélkeznek. A hétköznapi realitáson túli valóságot mutatják be, pimasz őszinteséggel. Szokatlan, olykor bizarr képzettársításai sokszor viccesek is, szeretjük, ahogy sejtet, de nem mondja meg sem azt, ő mit gondol, sem azt, hogy nekünk mi legyen a véleményünk. Újra megelevenedik előttünk papírkivágásból a 2022-es Győzike, Bencsik András és Pataky Attila (utóbbi Orbán Viktor-os pólóban) vezette kormánypárti menet, a lovon álló-éneklő Tóth Gabival. Vagy arról, hogy Oltai Kata, Bak Imre, Reigl Judit, Maurer Dóra, Szabó Eszter Ágnes és Tamás Gáspár Miklós, sok más művésszel és gondolkodóval együtt, hogyan gyűlik össze egy olyan tüntetésen, ahol transzparens köz­életet és a tanároknak magasabb bért követel a tömeg, a demonstrálók pedig a kezükben „2024 – Megszűnik a művészettörténet a közoktatásban” feliratú táblát tartva vonulnak.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Ping és Pong

A pingpong egy végtelenül kedves játék – legalábbis a filmeken. Ezt játszotta Forrest Gump, ezzel viccelődött a Szerva itt, pofon ott, vagy épp Michael Tully 2014-es felnövéstörténete, a Ping Pong Summer is, de képes volt még a két Koreát is egyesíteni a Ko-ri-a (As One) című 2012-es sportfilmben.

Leszármazottak

A mester legutóbb éppen tíz éve készített értékelhető játékfilmet (Paterson), a 2019-es A holtak nem halnak meg című bűnrossz zombikomédiára pedig boruljon a feledés jótékony homálya.

Kukac a pürében

Száznál is több verset tartalmazó új kötetében a szerző nem arról számol be, hogy mi történt vele a hosszú csend alatt, a szövegek ezúttal inkább azt mutatják meg, hogy az elmúlt tizenöt év alatt az élet dolgai akár új minőséget is kaphattak.

Magyar pikareszk

Az ’56-os forradalom rövidre szabott történetének ikonikus figurájáról ez idáig még nem jelent meg átfogó, alapos, friss kutatásokon alapuló történeti biográfia.

„Borzasztó állapot”

Schaár pályája még a művész életutakhoz képest is szabálytalanabbul alakult: egészen fiatalon felfigyeltek rá – csodagyereknek tartották –, de aztán több megtorpanás után túl a hatvanadik életévén, az avantgárd jegyé­ben fogalmazódott újra a művészete, hogy végül a térinstallációival átlépjen a szobrászat hatá­rain. A művész halálának ötvenedik évfordulóján nyílt emlékkiállítás külön érdekessége, hogy a kiállítótértől néhány száz méterre állt egykor Schaár Erzsébet szülőháza, később Vilt Tiborral közös otthona és műterme.

Nem a nyúl viszi

Funtek Frigyes valóságos filmsorozatot rendezett már Zalaegerszegen: az Augusztus Oklahomában volt a kezdet, azóta színpadra állította A király beszédét és az Életrevalókat, most pedig a Hétköznapi mennyország című Kay Pollack-film színpadi változata került sorra.

Néma helyett bűnös

Csaló váltja az eddigi semmittevő szószólót – háborog a hazai román nemzetiség egy része. A költségvetési csalás miatt jogerősen felfüggesztett szabadságvesztésre ítélt Tát Margit méhkeréki fideszes polgármester lehet az áprilisi nemzetiségi voksolás után a magyarországi románok parlamenti szószólója.