Kiállítás

Megszemélyesített dokumentumok  

Chilf Mária: Alvó ünnep

Kritika

„Boldog magyar jövőt!” – olvassuk a feliratot Chilf Mária kollázsán, ahol egy felvonuláson Lenin, Rákosi és Sztálin fényképét viszik a munkások és az úttörők, nyomukban a ledöntött Sztálin-szobor feje gurul egy tankkal a háttérben.

Egy másik alkotáson sok híres művész, Esterházy Péter, Parti Nagy Lajos, Spiró György és Závada Pál mellett Orbán Viktort látjuk, aki Áder, Gyurcsány, Medgyessy, és más egykori miniszter- és köztársasági elnökök társaságában ácsorog. A politikusok a kép elején, jól elkülönülve állnak.

A Marosvásárhelyen született, de Budapesten élő és alkotó Chilf Mária legújabb kiállításán azt vizsgálja, hogyan épülnek be a hétköznapjainkba, ünnepeinkbe a múlt nagy pillanatai, alakjai, emlékei, és mit jelentenek számunkra manapság. Átalakul-e ezek jelentése külső hatásra vagy anélkül, és ha igen, mennyire. „Az erőszakos vágás műveletével újrarajzoltam (az ismeretlen) a figurákat, magamévá tettem, kisajátítottam, új mintázatba »írtam át« őket. A talált fotónak – mint emléknyomnak – az »átrajzolásával« követtem a vonalakat, új vonalakat alakítottam, szálakat találtam az időben és térben távoli fotográfiákhoz, és így a képek a saját megszemélyesített dokumentumaimmá váltak” – mondta Chilf a „holnemváros holnemünnepségének” nevezett képeiről.

Az alkotó tehát a történeti emlékezetet dolgozza fel személyes és kollektív viszonyítási pontok szerint. Munkái szarkasztikusak, de nem ítélkeznek. A hétköznapi realitáson túli valóságot mutatják be, pimasz őszinteséggel. Szokatlan, olykor bizarr képzettársításai sokszor viccesek is, szeretjük, ahogy sejtet, de nem mondja meg sem azt, ő mit gondol, sem azt, hogy nekünk mi legyen a véleményünk. Újra megelevenedik előttünk papírkivágásból a 2022-es Győzike, Bencsik András és Pataky Attila (utóbbi Orbán Viktor-os pólóban) vezette kormánypárti menet, a lovon álló-éneklő Tóth Gabival. Vagy arról, hogy Oltai Kata, Bak Imre, Reigl Judit, Maurer Dóra, Szabó Eszter Ágnes és Tamás Gáspár Miklós, sok más művésszel és gondolkodóval együtt, hogyan gyűlik össze egy olyan tüntetésen, ahol transzparens köz­életet és a tanároknak magasabb bért követel a tömeg, a demonstrálók pedig a kezükben „2024 – Megszűnik a művészettörténet a közoktatásban” feliratú táblát tartva vonulnak.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A képekbe dermedt vágy

Az Aspekt című feminista folyóirat társ­alapítója, Anna Daučíková (1950) meghatározó alakja a szlovák és a cseh feminista és queer művészetnek és a kilencvenes évektől a nemzetközi szcénának is.

Emberarcú

Volt egy történelmi pillanat ’56 után, amikor úgy tűnt: a szögesdrótot ha átszakítani nem lehet ugyan, azért átbújni alatta még sikerülhet.

Fától fáig

  • - turcsányi -

A Broke olyan, mint egy countrysláger a nehéz életű rodeócowboyról, aki elvész valahol Montanában a méteres hó alatt, s arra ébred, hogy épp lefagyóban a lába.

Kis nagy érzelmek

Egyszerű és szentimentális, de mindkettőt büszkén vállalja Baltasar Kormákur filmje. Talán az Előző életek volt utoljára ilyen: a fordulatok és a hősök döntései néha elég vadak, de sosem annyira, hogy megtörjék az azonosulás varázsát, az érzelmek őszintesége pedig mélységes hitelességet kölcsönöz a filmnek.

Nincs bocsánat

Az előadás Balássy Fanni azonos című kötetéből készült. A prózatöredékekből összeálló, műfajilag nehezen besorolható könyv a 2020-as években felnőtté váló fiatalok életkezdési pánikhelyzetéről ad meglehetősen borús képet.