Kiállítás

Megszemélyesített dokumentumok  

Chilf Mária: Alvó ünnep

Kritika

„Boldog magyar jövőt!” – olvassuk a feliratot Chilf Mária kollázsán, ahol egy felvonuláson Lenin, Rákosi és Sztálin fényképét viszik a munkások és az úttörők, nyomukban a ledöntött Sztálin-szobor feje gurul egy tankkal a háttérben.

Egy másik alkotáson sok híres művész, Esterházy Péter, Parti Nagy Lajos, Spiró György és Závada Pál mellett Orbán Viktort látjuk, aki Áder, Gyurcsány, Medgyessy, és más egykori miniszter- és köztársasági elnökök társaságában ácsorog. A politikusok a kép elején, jól elkülönülve állnak.

A Marosvásárhelyen született, de Budapesten élő és alkotó Chilf Mária legújabb kiállításán azt vizsgálja, hogyan épülnek be a hétköznapjainkba, ünnepeinkbe a múlt nagy pillanatai, alakjai, emlékei, és mit jelentenek számunkra manapság. Átalakul-e ezek jelentése külső hatásra vagy anélkül, és ha igen, mennyire. „Az erőszakos vágás műveletével újrarajzoltam (az ismeretlen) a figurákat, magamévá tettem, kisajátítottam, új mintázatba »írtam át« őket. A talált fotónak – mint emléknyomnak – az »átrajzolásával« követtem a vonalakat, új vonalakat alakítottam, szálakat találtam az időben és térben távoli fotográfiákhoz, és így a képek a saját megszemélyesített dokumentumaimmá váltak” – mondta Chilf a „holnemváros holnemünnepségének” nevezett képeiről.

Az alkotó tehát a történeti emlékezetet dolgozza fel személyes és kollektív viszonyítási pontok szerint. Munkái szarkasztikusak, de nem ítélkeznek. A hétköznapi realitáson túli valóságot mutatják be, pimasz őszinteséggel. Szokatlan, olykor bizarr képzettársításai sokszor viccesek is, szeretjük, ahogy sejtet, de nem mondja meg sem azt, ő mit gondol, sem azt, hogy nekünk mi legyen a véleményünk. Újra megelevenedik előttünk papírkivágásból a 2022-es Győzike, Bencsik András és Pataky Attila (utóbbi Orbán Viktor-os pólóban) vezette kormánypárti menet, a lovon álló-éneklő Tóth Gabival. Vagy arról, hogy Oltai Kata, Bak Imre, Reigl Judit, Maurer Dóra, Szabó Eszter Ágnes és Tamás Gáspár Miklós, sok más művésszel és gondolkodóval együtt, hogyan gyűlik össze egy olyan tüntetésen, ahol transzparens köz­életet és a tanároknak magasabb bért követel a tömeg, a demonstrálók pedig a kezükben „2024 – Megszűnik a művészettörténet a közoktatásban” feliratú táblát tartva vonulnak.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Megjött Barba papa

A Kőszegi Várszínház méretes színpada, több száz fős nézőtere és a Rózsavölgyi Szalon intim kávéház-színháza között igen nagy a különbség. Mégis működni látszik az a modell, hogy a kőszegi nagyszínpadon nyáron bemutatott darabokat ősztől a pesti szalonban játsszák. 

Gyógyító morajlás

Noha a szerző hosszú évek óta publikál, a kötet harminckét, három ciklusba rendezett verse közül mindössze három – a Vénasszonyok nyara után, a Hidegűző és A madár mindig én voltam – jelent meg korábban. Maguk a szövegek egységes világot alkotnak. 

Elmondható

  • Pálos György

A dán szerzőnek ez a tizedik regénye, ám az első, amely magyarul is olvasható. Thorup írásainak fókuszában főként nők állnak, ez a műve is ezt a hagyományt követi. A történet 1942-ben, Dánia német megszállása után két évvel indul.

Gyulladáspont

Első ránézésre egy tipikus presztízskrimi jegyeit mutatja Dennis Lehane minisorozata: ellentétes temperamentumú nyomozópáros, sötétszürke tónusok, az Ügy, a magánélet és a lassacskán feltáruló múltbeli traumák kényelmetlen összefonódásai.

Mármint

A hullamosói szakma aránylag ritkán szerepel fiatalemberek vágyálmai közt. Először el is hányja magát Szofiane, a tanulmányait hanyagoló, ezért az idegenrendészet látókörébe kerülvén egy muszlim temetkezési cégnél munkát vállalni kénytelen arab aranyifjú.