Könyv

„Megeszi a kígyót”

Ladik Katalin: Idővitorla. Válogatott versek (1962–2022)

Kritika

Alighanem a magyar kultúrára korábban is jellemző, az utóbbi időben pedig mintha még erőteljesebben megjelenő befelé fordulás miatt lehet, hogy egy olyan jelentős életmű, amilyen Ladik Kataliné, egyszerűen nem találja meg benne a helyét – holott minden adott lenne hozzá.

Míg 2022-ben az akkor nyolcvanadik születésnapját ünneplő Ladiknak jelentős retrospektív kiállítást rendezett a müncheni Haus der Kunst (a Ludwig Forum Aachennel és a stockholmi Moderna Museettel közösen), itthon egy alig két hétig nyitva tartó pop-up kiállítás jutott neki, és még ez is több volt annál, amennyire az irodalmi közeg rezonált a jubileumára.

Ez a négyszáz oldalas, a szerző lírai életművéből válogató kötet ugyan a születésnapra időzítve jelent meg az újvidéki Forum Könyvkiadó gondozásában, de az országhatárt is alig-alig tudta átlépni. (Szerbiai kiadás lévén a könyvet a nagyobb magyar könyv­forgalmazóknál hiába is keresnénk – az egész országban elérhető néhány példány az Írók Boltjában várakozik.) Elgondolkodtató, hogy jó huszonöt évvel a rendszerváltás után azt sem sikerült elérni, hogy az „odaát” megjelent könyvek „ideát” is elérhetők legyenek – és viszont. Így marad az elszigeteltség és a rácsodálkozás. És az sem kevésbé elgondolkodtató, hogy egy nemzetközi rangú, 1992-óta Magyarországon élő magyar alkotó életmű-válogatása miért nem került – legalább közös kiadás szintjén – egyik hazai kiadóhoz sem.

Ladikkal kapcsolatban mindezek ellenére van egyfajta konszenzus a kortárs irodalmi-művészeti szcénán belül: nem kérdőjelezik meg, hogy nagy és fontos életműről van szó. Ladik helyzete Erdély Miklós lírai hagyatékára emlékeztet: kultusza van, a szélesebb közönség mégsem férhet hozzá a műveihez.

Az Idővitorla megjelenése lehetőséget adhatott volna mindezen változtatni, ám egyik jelentős hazai kritikai fórum, irodalmi lap sem írt a kötetről.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”