Színház

Mindent szabad

Jean-Paul Sartre: Legyek

Kritika

Szotyiztak volna az ókori görögök? Ha igen, akkor lehet, hogy tangóztak is. Ha történeti hűségre nem is, a mű újító szándékú interpretálására annál inkább törekedett a Maladype Színházban Jaruszek Zsuzsanna és Társulata.

Remek ötlet, hogy a legyek jelenlétét, körözését és idegesítő röptét a szotyolamagokkal, főként a héjak pöckölésével, dobálásával imitálják. A szereplők végig szotyiznak: ha beszélnek, várnak, esznek vagy mérgesek. A nyolcszögletű vörös padlón magokkal cikkezik fel a szeánszhoz illő teret, és a drámai hatásokat szotyizuhatag kíséri (hol a játszók szórják ki a zsebükből, hol zeuszi magasságokból érkezik). A színpad úszik a napraforgómagban. Mondanám, hogy pompásan szotyizunk, de a darab valójában az ókori görög drámákhoz nyúlik vissza, és egzisztencialista gondolatokat jár körül.

A legtöbb erősen elgondolkodtató előadásnak jót tesz, ha van benne könnyedség, ezen az estén is szomjazzuk a találékony színpadi koreográfiákat, szándékosan elhelyezett anakronisztikus elemeket és kreatív megoldásokat. Ez utóbbira példa az állandó kántálás, ami az említett nyolcszögű alaprajzzal, a papnőknek öltözött hölgyekkel és az életre keltett „lelkiismerettel” (Erőss Brigitta) kiegészülve, enyhe okkultista színezetet is ad az Oresztész és Elektra mítoszán keresztül megjelenített drámának. Nem öncélú a hangulatkeltés, a bosszúállás szerves része a cselekménynek.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Ha szeretné elolvasni, legyen ön is a Magyar Narancs előfizetője, vagy ha már előfizetett, jelentkezzen be!

Neked ajánljuk

Elhunyt Ferenc pápa

  • Narancs.hu/MTI

Februárban került kórházba, azóta gyengélkedett. Vasárnap még áldást osztott a Szent Péter téren. 88 éves volt.