Koncert

Először és utoljára

Panda Bear & Sonic Boom

Kritika

A múlt év egyik kellemes meglepetése Panda Bear és Sonic Boom közös nagylemeze volt, ami a 60-as évek napfényes popzenéjét értelmezte újra némi elektronikus csavarral. Az album turnéja Budapestet is érintette, így a magyar nézők két, külön-külön is nagyra értékelt zenészt láthattak. Igaz, hogy a duó tagjai különböző generációkhoz tartoznak, de köztudottan rajonganak egymás zenéjéért.

Kettejük közül a Sonic Boom név mögé rejtőző Peter Kember az idősebb, aki a nyolcvanas években a brit neopszichedélia vezető zenekara, a Spacemen 3 alapítója volt. A folyamatosan változó tagságú együttes másik állandó tagja Kember mellett Jason Pierce volt, de az egyre nagyobb sikerek közepette viszonyuk erősen megromlott, így az utolsó Spacemen 3-anyag (Recurring, 1991) lényegében két szólólemez összehegesztése volt. Pierce a mai napig aktív Spiritualizedban folytatta, Kember pedig már korábban kiadott egy anyagot Sonic Boom néven (Spectrum, 1990), innentől kezdve felváltva használt több zenekarnevet is (E.A.R., Spectrum, Sonic Boom).

Panda Bear (Noah Benjamin Lennox) még kisiskolás volt, amikor Kember a legnagyobb sikereit aratta a Spacemen 3-vel, ám a 2000-es évek végére ő is impozáns diszkográfiát hozott össze. Az amerikai születésű, de régóta Portugáliában élő zenész szólólemezei közül a 2007-es Person Pitch durrant a legnagyobbat, de közben aktív volt a kísérleti popzenét játszó Animal Collective-vel is, amely fontos hivatkozási ponttá vált az indie-színtéren.

Panda Bear lemezein Kember többször is közreműködött, de a pandémia alatt egy teljes értékű közös nagylemezen is elkezdtek dolgozni. Ez lett a tavaly megjelent Reset, amelynek zenei anyaga mindkét zenész életművében új színfoltot jelent: a dalok főleg 60-as évekbeli poplemezek hangmintáira épülnek, és persze a szokásos kütyüzések sem maradtak el, így kicsit olyan hatása van, mintha egy felturbózott, hipnotizált Beach Boysot hallanánk.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.