Koncert

Először és utoljára

Panda Bear & Sonic Boom

Kritika

A múlt év egyik kellemes meglepetése Panda Bear és Sonic Boom közös nagylemeze volt, ami a 60-as évek napfényes popzenéjét értelmezte újra némi elektronikus csavarral. Az album turnéja Budapestet is érintette, így a magyar nézők két, külön-külön is nagyra értékelt zenészt láthattak. Igaz, hogy a duó tagjai különböző generációkhoz tartoznak, de köztudottan rajonganak egymás zenéjéért.

Kettejük közül a Sonic Boom név mögé rejtőző Peter Kember az idősebb, aki a nyolcvanas években a brit neopszichedélia vezető zenekara, a Spacemen 3 alapítója volt. A folyamatosan változó tagságú együttes másik állandó tagja Kember mellett Jason Pierce volt, de az egyre nagyobb sikerek közepette viszonyuk erősen megromlott, így az utolsó Spacemen 3-anyag (Recurring, 1991) lényegében két szólólemez összehegesztése volt. Pierce a mai napig aktív Spiritualizedban folytatta, Kember pedig már korábban kiadott egy anyagot Sonic Boom néven (Spectrum, 1990), innentől kezdve felváltva használt több zenekarnevet is (E.A.R., Spectrum, Sonic Boom).

Panda Bear (Noah Benjamin Lennox) még kisiskolás volt, amikor Kember a legnagyobb sikereit aratta a Spacemen 3-vel, ám a 2000-es évek végére ő is impozáns diszkográfiát hozott össze. Az amerikai születésű, de régóta Portugáliában élő zenész szólólemezei közül a 2007-es Person Pitch durrant a legnagyobbat, de közben aktív volt a kísérleti popzenét játszó Animal Collective-vel is, amely fontos hivatkozási ponttá vált az indie-színtéren.

Panda Bear lemezein Kember többször is közreműködött, de a pandémia alatt egy teljes értékű közös nagylemezen is elkezdtek dolgozni. Ez lett a tavaly megjelent Reset, amelynek zenei anyaga mindkét zenész életművében új színfoltot jelent: a dalok főleg 60-as évekbeli poplemezek hangmintáira épülnek, és persze a szokásos kütyüzések sem maradtak el, így kicsit olyan hatása van, mintha egy felturbózott, hipnotizált Beach Boysot hallanánk.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.