Könyvmelléklet

Miss Kennedy Párizsban

Bozó Péter: Fejezetek Jacques Offenbach budapesti fogadtatásának történetéből  

Kritika

Minden tudományterületnek vannak hálatelt szívvel emlegetett hősei, akik közhasznú tevékenységükkel biztos alapot kínálnak mások vizsgálódásai számára.

A hazai operettkutatók vad hada ilyen hérosz gyanánt tisztelheti Bozó Pétert, aki 2013-ra összeállította és közzétette az 1860 és 1958 közötti magyarországi operettjátszás forráskatalógusát: minden idevágó mai és jövőbeli kutatás evidens kiindulópontját. Az oly informatív adatbázis után a kiváló zenetörténész most egy újabb, egészen másfajta, de éppily alapvető munkával gazdagította e téma irodalmát, amikor Jacques Offenbach budapesti recepciótörténetének áttekintésére vállalkozott. Fejezetek, áll a kötet címében a pontos és mégis rokonszenves under­state­mentnek bizonyuló megjelölés, hiszen forrástanulmányainak sorával Bozó főirányait tekintve jószerint hiánytalan beszámolót kínál arról, hogy mit is kezdett Offenbachhal és műveivel a magyarországi zenés színházi közeg, no meg a színházi és zenei sajtó a kezdetektől az 1950-es évekig.

A kötet első fejezete előzékenyen és igen felvillanyozó módon még magát a recepció tárgyát, vagyis Offenbach párizsi működését állítja a középpontba, már itt is izgalmas kérdések (és felfedezésre érdemes művek) garmadáját felkínálva az olvasó számára. Ezek közül talán az a kérdés a legjelentékenyebb, amely az operett elnevezés tartalmi változékonyságát, illetve Offenbach darabjainak egészen különféle műfaji megjelöléseit firtatja: vagyis azt a kétirányú folyamatot, amellyel alkotók és befogadók/értelmezők nevet, azaz helyet kerestek egy új jelenség számára a második császárság fővárosában. E problematika felől tekintve az első fejezet szervesen kapcsolódik az immár magyarországi érdekű folytatáshoz, hiszen minálunk éppígy megoldandó feladatot jelentett e kulturális transzfer, az operett, illetve az Offenbach-életmű fogalmi és valóságos helyének kijelölése.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Figyelmébe ajánljuk

Gombaszezon

François Ozon új filmjében Michelle a magányos vidéki nénik eseménytelen, szomorú életét éli. Egyetlen barátnőjével jár gombászni, vagy viszi őt a börtönbe, meglátogatni annak fiát, Vincent-t. Kritika.

Világító árnyak

A klasszikus balett alapdarabját annak leghíresebb koreográfiájában, az 1877-es Marius Petipa-féle változatában vitte színre Albert Mirzojan, Ludwig Minkus zenéjére.

Milliókat érő repedések

Évekig kell még nézniük a tátongó repedéseket és leváló csempéket azoknak a lakóknak, akik 2016-ban költöztek egy budafoki új építésű társasházba. A problémák hamar felszínre kerültek, most pedig a tulaj­donosok perben állnak a beruházóval.

Egyenlőbbek

Nyilvánosan megrótta Szeged polgármestere azokat a képviselőket – köztük saját szövetségének tagjait –, akik nem szavazták meg, hogy a júliustól érvényes fizetésemelésük inkább a szociális alapba kerüljön. E képviselők viszont azt szerették volna, hogy a polgármester és az alpolgármesterek bérnövekménye is közcélra menjen.

Pillanatnyi nehézségek

Gyors viták, vetélkedő erős emberek, ügynöközés és fele-fele arányban megosztott tagság: megpróbáltuk összerakni a szép reményekkel indult, de a 2026-os választáson a távolmaradás mellett döntő liberális párt történetét.