Könyvmelléklet

Miss Kennedy Párizsban

Bozó Péter: Fejezetek Jacques Offenbach budapesti fogadtatásának történetéből  

Kritika

Minden tudományterületnek vannak hálatelt szívvel emlegetett hősei, akik közhasznú tevékenységükkel biztos alapot kínálnak mások vizsgálódásai számára.

A hazai operettkutatók vad hada ilyen hérosz gyanánt tisztelheti Bozó Pétert, aki 2013-ra összeállította és közzétette az 1860 és 1958 közötti magyarországi operettjátszás forráskatalógusát: minden idevágó mai és jövőbeli kutatás evidens kiindulópontját. Az oly informatív adatbázis után a kiváló zenetörténész most egy újabb, egészen másfajta, de éppily alapvető munkával gazdagította e téma irodalmát, amikor Jacques Offenbach budapesti recepciótörténetének áttekintésére vállalkozott. Fejezetek, áll a kötet címében a pontos és mégis rokonszenves under­state­mentnek bizonyuló megjelölés, hiszen forrástanulmányainak sorával Bozó főirányait tekintve jószerint hiánytalan beszámolót kínál arról, hogy mit is kezdett Offenbachhal és műveivel a magyarországi zenés színházi közeg, no meg a színházi és zenei sajtó a kezdetektől az 1950-es évekig.

A kötet első fejezete előzékenyen és igen felvillanyozó módon még magát a recepció tárgyát, vagyis Offenbach párizsi működését állítja a középpontba, már itt is izgalmas kérdések (és felfedezésre érdemes művek) garmadáját felkínálva az olvasó számára. Ezek közül talán az a kérdés a legjelentékenyebb, amely az operett elnevezés tartalmi változékonyságát, illetve Offenbach darabjainak egészen különféle műfaji megjelöléseit firtatja: vagyis azt a kétirányú folyamatot, amellyel alkotók és befogadók/értelmezők nevet, azaz helyet kerestek egy új jelenség számára a második császárság fővárosában. E problematika felől tekintve az első fejezet szervesen kapcsolódik az immár magyarországi érdekű folytatáshoz, hiszen minálunk éppígy megoldandó feladatot jelentett e kulturális transzfer, az operett, illetve az Offenbach-életmű fogalmi és valóságos helyének kijelölése.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.