Könyvmelléklet

Miss Kennedy Párizsban

Bozó Péter: Fejezetek Jacques Offenbach budapesti fogadtatásának történetéből  

Kritika

Minden tudományterületnek vannak hálatelt szívvel emlegetett hősei, akik közhasznú tevékenységükkel biztos alapot kínálnak mások vizsgálódásai számára.

A hazai operettkutatók vad hada ilyen hérosz gyanánt tisztelheti Bozó Pétert, aki 2013-ra összeállította és közzétette az 1860 és 1958 közötti magyarországi operettjátszás forráskatalógusát: minden idevágó mai és jövőbeli kutatás evidens kiindulópontját. Az oly informatív adatbázis után a kiváló zenetörténész most egy újabb, egészen másfajta, de éppily alapvető munkával gazdagította e téma irodalmát, amikor Jacques Offenbach budapesti recepciótörténetének áttekintésére vállalkozott. Fejezetek, áll a kötet címében a pontos és mégis rokonszenves under­state­mentnek bizonyuló megjelölés, hiszen forrástanulmányainak sorával Bozó főirányait tekintve jószerint hiánytalan beszámolót kínál arról, hogy mit is kezdett Offenbachhal és műveivel a magyarországi zenés színházi közeg, no meg a színházi és zenei sajtó a kezdetektől az 1950-es évekig.

A kötet első fejezete előzékenyen és igen felvillanyozó módon még magát a recepció tárgyát, vagyis Offenbach párizsi működését állítja a középpontba, már itt is izgalmas kérdések (és felfedezésre érdemes művek) garmadáját felkínálva az olvasó számára. Ezek közül talán az a kérdés a legjelentékenyebb, amely az operett elnevezés tartalmi változékonyságát, illetve Offenbach darabjainak egészen különféle műfaji megjelöléseit firtatja: vagyis azt a kétirányú folyamatot, amellyel alkotók és befogadók/értelmezők nevet, azaz helyet kerestek egy új jelenség számára a második császárság fővárosában. E problematika felől tekintve az első fejezet szervesen kapcsolódik az immár magyarországi érdekű folytatáshoz, hiszen minálunk éppígy megoldandó feladatot jelentett e kulturális transzfer, az operett, illetve az Offenbach-életmű fogalmi és valóságos helyének kijelölése.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Figyelmébe ajánljuk

Ungvári Tamás: A dandyt elfogadom

  • Urfi Péter

Teljesen legális, belügyi bárcával vártak a legszebb lányok – dicsekedett az író, fordító majd' tíz évvel ezelőtt, amikor egy fotó történetét is alaposan körbejárta Urfi Péter kérdésére. Idézzük fel az Ungvári Tamással készült interjút egy 2016-os lapszámból!

A kutya mellett

A filmművészetben a Baran című, egyszerre realista és költői remekmű (Madzsid Madzsidi) jóvoltából csodálkozhatott rá a világ először az iráni afgán menekültek sorsára.

Iszony

Kegyetlen, utálatos film Veronika Franz és Severin Fiala legújabb munkája (ők a felelősek a 2014-es, hasonlóan bársonyos Jó éjt, anyu! című horrorért).

Elvis gyémánt félkrajcárja

  • - turcsányi -

Van a Hülye Járások Minisztériumának egy vígjátéki alosztálya, ott írták elő, hogy ha valaki el akarja kerülni a helyzetkomikumok – művészileg nyilván szerfelett alantas – eszköztárának használatát, hősét úgy kell járatnia (lehetőleg a medence partján), hogy a mozgása végig magán hordozza a szerepét.