Könyv

Padlón

Tasi Zsuzsánna: Égig nyújtózik, földig hajol

Kritika

Talán a társadalomban elfoglalt másodlagos helyzetükkel is összefügg, hogy a nők, miközben megoldást keresnek személyes(nek látszó!) problémáikra, fogékonyabbá válnak a spiritualitásra.

Mivel a történelmi egyházak képmutatása és nőellenessége elég nyilvánvaló, az útkeresés sokszor viszi a hétköznapi gondokon és a többségi társadalom visszásságain felülemelkedni vágyókat mindenféle álmegváltás irányába. A különféle ezoterikus csoportok, szekták és „kisegyházak” sok esetben szintén nem mentesek a szexizmustól, kicsinyes hatalmi harcoktól és a különböző visszaélésektől. Tasi Zsuzsánna Égig nyújtózik, földig hajol című könyve egy szédítő, időnként ijesztő utazás a „krisnások”, azaz a Krisna-tudatú hívek világába, megmutatva, hogy szerencsére, még ha rögös is, van visszaút.

A Krisna-tudatú hívekről a többség legfeljebb annyit tud, hogy színes száriban járnak, ételt osztanak és vegetáriánusok, meg hogy a Somogyvámoson található Krisna-völgyben él a hívek egy része, ahol önfenntartó gazdálkodást folytatnak. Ártalmatlan, sokszor kifejezetten szimpatikus közösségnek tűnnek. Ezért is hat különösen nagy erővel Tasi Zsuzsánna önéletrajzi alapú regénye, a Saját szoba könyvek sorozat harmadik kötete. Egy bántalmazás története.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Tiborcz Istvánhoz köthető üzleti kör szerzett meg egy elárverezett belvárosi állami palotát

A korábban állami intézményeknek helyet adó V. kerületi paloták nagyléptékű kiárusításának részeként talált gazdára a Szabadság térhez közeli patinás épület: ki­kiáltási áron, 6,5 milliárdért kerülhet egy Tiborcz Istvánhoz köthető üzleti körhöz. Előzőleg a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő egy kazah befektetőnek adott el egy értékes lipótvárosi palotát 5,6 milliárd forintos kikiáltási áron.

Nem elég német

Szigorúan véve nem életrajzi film ez az alkotás, minden fontosabb sorsfordulat benne van ugyan, de a rendező ambíciója nagyobb: újraértelmezné a Kafkáról kialakult, őt egyfajta komor vátesznek kijáró áhítattal megalkotott képet – az életművet nem átértékelve, hanem átélhető kontextusba helyezve.

Kinyíltak a hóvirágok

A gyerekek a fal felé fordították a lakásban azokat a fényképeket, amelyeken felnőttként láthatók. Vannak emlékeik abból az életükből, naggyá lett bútoraik, tárgyaik is folyton gondot okoznak nekik. Látták magukat a tükörben, megvan az élmény, ahogy elérhetetlenné válik a felső polc, de nehezükre esik az emlékezés.

Hunn, új legenda?

A tárlat fő kérdése nem az, hogy milyenek voltak ténylegesen a hunok. Inkább az 1500 éve folyamatosan létező, izgalmas, zavarba ejtő és örökké változó Attila-legenda kusza szövevénye bontakozik ki előttünk.

Irigységmonológ

A zenés darab egy, a „semmi közepén” lévő buszmegállóban születő belső monológ. Akár a Forrest Gumpban, csak itt az elfogadás békéje helyén az elégedetlenség indulata áll. Hősünk, úgy tűnik, egyszer már járt ennél a kissé misztikus elágazásnál. Életé­nek első fele az egyik irányba elindulva nem vezetett sehová, és most, amikor ismét itt ül a megállóban, már nem biztos, hogy indul járat az ellenkező vonalon.