Tévésorozat

Piros hó esik

Extrapolációk

Kritika

Tavaly nyáron szabályosan végigperzselte a magyar médiát Gelencsér András vegyész, légkörkutató, a Pannon Egyetem rektorának nyilatkozata, amelyben kifejtette: a klímaváltozást nem tudjuk visszafordítani, civilizációnk összeomlása már csak néhány évtized kérdése.

Pár héten belül egy rakás melegrekord dőlt meg itthon; az Alföld szabályosan kiszáradt; a fehér karácsonyt pedig egy ideje jobbára csak a Reszkessetek, betörőkből ismerjük – nem mondhatni tehát, hogy a klímaváltozás hatásai elkerülnék hazánkat. Mégis, az interjú mintha egy kijózanító pofonként hatott volna sokak számára.

Hasonló vészcsengőnek szánja sorozatát Scott Z. Burns is, aki egyszer, nem is olyan régen már ráhibázott a borúlátó jóslatával: ő írta Steven Soderbergh 2011-es Fertőzésének forgatókönyvét, amely bemutatójakor langyos fogadtatásra talált, a pandémia idején azonban már éleslátásáért éltették, a belőle kiragadott részletek pedig úgy terjedtek a neten, mint Nostradamus állítólagos jóslatai. Burns egy ideje már rendezőként is aktív, filmjeiben (A jelentés) és sorozataiban (A legharsányabb hang) általában a legfelsőbb körök függönyök mögötti mocskos kis játékait igyekszik leleplezni. Az Extrapolációban ismét kedvenc témáit játssza: előrejelzéseket ad a jövővel kapcsolatban, miközben a fókusz ismét a felső tízezer néhány kiváltságos tagján áll. Az egészet pedig a klímaváltozás katasztrófája köti össze, hiszen ez az, ami az előttünk álló évtizedeket alapjaiban fogja meghatározni.

Az antológiasorozat sztorija 2037-ben indul, de akár napjainkban is játszódhatna: a világot egy narcisztikus milliárdos uralja, akinek szava többet ér, mint egy-egy ország vezetőjéé; a klímavédelmi tüntetések élén egy tüzes szónoklatú fiatal lány áll; a soros klímacsúcson csücsülő, nyakkendős alakok pedig épp azon izzadnak, hogyan csalhatnák feljebb még pár fokkal a meghatározott hőmérséklet-emelkedést – még annak árán is, hogy így a biztos pusztulás vár bolygónkra.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A képekbe dermedt vágy

Az Aspekt című feminista folyóirat társ­alapítója, Anna Daučíková (1950) meghatározó alakja a szlovák és a cseh feminista és queer művészetnek és a kilencvenes évektől a nemzetközi szcénának is.

Emberarcú

Volt egy történelmi pillanat ’56 után, amikor úgy tűnt: a szögesdrótot ha átszakítani nem lehet ugyan, azért átbújni alatta még sikerülhet.

Fától fáig

  • - turcsányi -

A Broke olyan, mint egy countrysláger a nehéz életű rodeócowboyról, aki elvész valahol Montanában a méteres hó alatt, s arra ébred, hogy épp lefagyóban a lába.

Kis nagy érzelmek

Egyszerű és szentimentális, de mindkettőt büszkén vállalja Baltasar Kormákur filmje. Talán az Előző életek volt utoljára ilyen: a fordulatok és a hősök döntései néha elég vadak, de sosem annyira, hogy megtörjék az azonosulás varázsát, az érzelmek őszintesége pedig mélységes hitelességet kölcsönöz a filmnek.

Nincs bocsánat

Az előadás Balássy Fanni azonos című kötetéből készült. A prózatöredékekből összeálló, műfajilag nehezen besorolható könyv a 2020-as években felnőtté váló fiatalok életkezdési pánikhelyzetéről ad meglehetősen borús képet.

Az individuum luxusa

  • Balogh Magdolna

Igazi szenzációnak ígérkezett ez a láger­napló, hiszen a mű 1978-ban csak erősen megcsonkítva jelenhetett meg a szerző magán­kiadásában, többszöri kiadói elutasítás és a publikálás jogáért folytatott 12 évnyi küzdelem után. 

Nem pontosan ugyanaz a szem

Ötvenhét turistabusz áll a parkolóban. A sofőrök dohányoznak, beszélgetnek, múlatják az időt, míg várnak az utasaikra. Akik nagyjából másfél óra alatt végeznek; előbb Auschwitz 1-et járják körbe, aztán jön Birkenau, oda át kell vinni őket, mert az cirka 3 kilométerrel távolabb van, ott aztán újabb egy-másfél órát eltöltenek majd.

Dőlve halnak

Lóhalálában terjesztették be és fogadták el egy salátatörvénybe csomagolva a védett erdők könnyebb letarolását lehetővé tevő módosításokat a kormánypárti képviselők. Az erdőkért aggódó szakemberek is csak találgatnak, kinek sürgős a várható erdőirtás.