Tévésorozat

Rendőr a tetőn

A torony

Kritika

Nyilván nem ez a sorozat a legjobb reklám a népszerűsége mélypontján lévő rendőri erőknek. Kate London, a háromrészes miniszéria alapjául szolgáló regény szerzője maga is rendőrként szolgált, aki munkája során önszorgalomból szinte etnográfiai részletességgel rögzítette a napi eseményeket; a rendőrök apró hibáit, botlásait, melyek később nagyobb problémákhoz vezettek.

Karrierje során bőséges alapanyag gyűlt össze, több regényhez is. Mára tragikus esetek sora tette világossá, hogy nemcsak „apró botlásokról” volt/van szó; a rendőrök nap mint nap élnek vissza hatalmukkal és erőszak-monopóliumukkal (különösen néhány jól körülhatárolható csoport kárára). Köreikben elterjedt a rasszizmus és a szexizmus, és amikor egyik társukra a gyanú árnyéka vetül, szorosan összezárnak, ami megkönnyíti a napi munkát és egyben tartja közösségüket, egyben annak is a kulcsa, hogy megfélemlítsék azokat, akiknek a védelmére felesküdtek. Nem mellesleg a nyilvánosság kritikájától is óvja a testületet.

A sorozat nem veszteget sok időt a sűrű atmoszféra megalapozásával, egyből a zavaros események közepébe hajítja a nézőt. Sarah Collins korrupciós ügyekkel foglalkozó nyomozó (Gemma Whelan) sietve érkezik a londoni Portland Tower tövébe, ahol egy veterán rendőr, Hadley Matthews (Nick Holder) és egy 15 éves líbiai menekült lány, Farah (Lola Elsokari) fekszik vérbe fagyva. A torony tetején egy reszkető újonc, Lizzie Adama (Tahirah Sharif) szorongat egy medvének öltözött kisfiút – akit sikerült megmenteni a zuhanástól –, miközben Lizzie főnöke, Kieran feldúltan üvöltözik. A helyzet egyszerre tűnik megtévesztően egyszerűnek és bizarrnak. Ráadásul a szereplők már a torony tetején történtek előtt is ismerték egymást.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Vérző papírhold

  • - ts -

A rendszeresen visszatérő témák veszélyesek: mindig felül kell ütni a tárgyban megfogalmazott utolsó állítást. Az ilyesmi pedig egy filmzsánerbe szorítva a lehetőségek folyamatos korlátozását hozza magával.

Szűznemzés

Jobb pillanatban nem is érkezhetett volna Guillermo del Toro új Frankenstein-adaptációja. Egy istent játszó ifjú titán gondolkodó, tanítható húsgépet alkot – mesterséges intelligenciát, ha úgy tetszik.

Bárhol, kivéve nálunk

Hajléktalan botladozik végig a városon: kukákban turkál; ott vizel, ahol nem szabad (mert a mai, modern városokban szabad még valahol, pláne ingyen?); már azzal is borzolja a kedélyeket, hogy egyáltalán van.

Brahms mint gravitáció

A kamarazenélés közben a játékosok igazán közel kerülnek egymáshoz zeneileg és emberileg is. Az alkalmazkodás, kezdeményezés és követés alapvető emberi kapcsolatokat modellez. Az idei Kamara.hu Fesztivál fókuszában Pablo Casals alakja állt.

Scooter inda Művhaus

„H-P.-t, Ferrist és Ricket, a három technoistent két sarkadi vállalkozó szellemű vállalkozó, Rácz István és Drimba Péter mikrobusszal és személyautóval hozza Sarkadra május 25-én. Ezen persze most mindenki elhűl, mert a hármuk alkotta Scooter együttes mégiscsak az európai toplista élvonalát jelenti. Hogy kerülnének éppen Magyarországra, ezen belül Sarkadra!?” – írta a Békés Megyei Népújság 1995-ben arról a buliról, amelyet legendaként emlegetnek az alig kilencezer fős határ menti kisvárosban.