Tévésorozat

Rendőr a tetőn

A torony

Kritika

Nyilván nem ez a sorozat a legjobb reklám a népszerűsége mélypontján lévő rendőri erőknek. Kate London, a háromrészes miniszéria alapjául szolgáló regény szerzője maga is rendőrként szolgált, aki munkája során önszorgalomból szinte etnográfiai részletességgel rögzítette a napi eseményeket; a rendőrök apró hibáit, botlásait, melyek később nagyobb problémákhoz vezettek.

Karrierje során bőséges alapanyag gyűlt össze, több regényhez is. Mára tragikus esetek sora tette világossá, hogy nemcsak „apró botlásokról” volt/van szó; a rendőrök nap mint nap élnek vissza hatalmukkal és erőszak-monopóliumukkal (különösen néhány jól körülhatárolható csoport kárára). Köreikben elterjedt a rasszizmus és a szexizmus, és amikor egyik társukra a gyanú árnyéka vetül, szorosan összezárnak, ami megkönnyíti a napi munkát és egyben tartja közösségüket, egyben annak is a kulcsa, hogy megfélemlítsék azokat, akiknek a védelmére felesküdtek. Nem mellesleg a nyilvánosság kritikájától is óvja a testületet.

A sorozat nem veszteget sok időt a sűrű atmoszféra megalapozásával, egyből a zavaros események közepébe hajítja a nézőt. Sarah Collins korrupciós ügyekkel foglalkozó nyomozó (Gemma Whelan) sietve érkezik a londoni Portland Tower tövébe, ahol egy veterán rendőr, Hadley Matthews (Nick Holder) és egy 15 éves líbiai menekült lány, Farah (Lola Elsokari) fekszik vérbe fagyva. A torony tetején egy reszkető újonc, Lizzie Adama (Tahirah Sharif) szorongat egy medvének öltözött kisfiút – akit sikerült megmenteni a zuhanástól –, miközben Lizzie főnöke, Kieran feldúltan üvöltözik. A helyzet egyszerre tűnik megtévesztően egyszerűnek és bizarrnak. Ráadásul a szereplők már a torony tetején történtek előtt is ismerték egymást.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Klasszissal jobban

  • - minek -

Az utóbbi évtizedek egyik legnagyszerűbb poptörténeti fejleménye volt a Saint Etienne 1990-es létrejötte, no meg három és fél évtizedes, nagyjából töretlen, egyenletesen magas színvonalú pályafutása – mindez azonban most lezárulni tűnik.

Közös térben, külön utakon

A gesztusfestészetet helyezi fókuszba a hajdani Corvin Áruház épületében működő Apollo Gallery legújabb kiállítása, amely három figyelemre méltó kortárs absztrakt művész világát hozza össze.

Anyu vigyázó tekintete

Kamasz lánynak lenni sosem könnyű, de talán még nehezebb egy Himalájában fekvő bentlakásos iskolában a 90-es években. Mira (Preeti Panigrahi) eminens tanuló: egyenszoknyája mindig megfelelő hosszúságú (szigo­rúan térd alá ér), jegyei példásak, gondolatait tanulmányai és sikeresnek ígérkező jövője töltik ki.

Éden délen

  • - turcsányi -

Egy évvel a The Highwaymen együttes megalakítása után, 1986-ban kijött egy tévéfilm – nyilván népszerűsítendő az úgynevezett outlaw country muzsika valaha élt négy legnépszerűbb alakjával összerántott truppot.

Hol nem volt

Tökéletesen passzol a két éve Szemle Plusz néven újragondolt Városmajori Színházi Szemle programjához a nagyváradiak Csárdáskirálynője. Már csak azért is, mert tavaly a Színházi Kritikusok Céhének tagjaitól ez a produkció kapta meg a legjobb szórakoztató előadásnak járó szakmai elismerést. Novák Eszter rendezése mégsem működött ezen a vihar utáni, esős nyárestén.