Ezek a jobbára az SS és a Gestapo tagjaiból összeállított, gyakran változó összetételű egységek 2,2 millió zsidót, elsősorban civileket gyilkoltak meg. A szovjetektől elfoglalt területen végrehajtott tömeges agyonlövések korábban kevéssé ismert epizódjai voltak a holokauszt történetének. A zsidók ellen elkövetett népirtásnak ezt a fejezetét nevezi el Patrick Desbois „la Shoah par balles”-nak, vagyis „golyók általi holokausztnak”, új fogalmat alkotva ezzel a holokausztkutatásban.
Patrick Desbois francia katolikus pap saját nagyapjának a történetét kezdte el kutatni, aki a II. világháború idején francia hadifogolyként raboskodott egy Galíciában felállított náci táborban. A kutatás során vált világossá számára, hogy nagyapja feltehetően szemtanúja volt a zsidók tömeges kivégzésének. A súlyos kérdésekre, morális dilemmákra választ kereső pap a kelet-európai rendszerváltásokat követően elindult Ukrajnába, hogy a fogolytábor környékén élő idős falusiakkal beszéljen. A szemtanúk – majd’ minden helybeli azzá vált, akik gyerekként vagy fiatal felnőttként megélték ezt az időszakot – megnyíltak, és elmondták a tömeggyilkossággal kapcsolatos emlékeiket. A személyes kutatásból nagy ívű dokumentációs projekt lett. A Yahad-In Unum szervezet munkatársai azóta közel 7 ezer videóinterjút készítettek szemtanúkkal, és a visszaemlékezéseknek, valamint a kapcsolódó német és szovjet háborús peranyagoknak köszönhetően közel 2 ezer tömeges kivégzési helyszínt és az ezekhez kapcsolódó, legtöbb esetben feltáratlan tömegsírt tudtak beazonosítani.
A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Ha szeretné elolvasni, legyen ön is a Magyar Narancs előfizetője, vagy ha már előfizetett, jelentkezzen be!
