Dokumentumfilm

A rendszer mosolya

Jamie Roberts: Menekülés Kabulból

  • 2022. november 16.

Kritika

Ebben az amerikai haderő afganisztáni jelenlétének utolsó két hetét, az evakuálást taglaló, felkavaró dokumentumfilmben nem tekintik át az események politikai vonatkozásait. Nem részletezik a történelmi kontextust.

Nem ítélkeznek az ország megmaradt (relatíve) demokratikus részének vagy legalább a fővárosnak a védelmét meg sem kísérlő afgán haderő és az országból elsőként elmenekülő kormány saját népét kiszolgáltató gyávasága felett. Nem mondják el századszorra is, hogy mi a Talibán. Ez a film kizárólag a kabuli repülőtéren történtekre koncentrál, az emberekre, akik átélték ezt a pokoli időszakot. Nem a részletekből, hanem a maguktól feltáruló összefüggésekből érteti meg, hogy mi ez az egész, nem is csak Afganisztánt érintő helyzet. Nem csak, hogy ki áll szemben kivel, de az is, hogy mi áll szemben mivel.

A tízezrek által ellepett repülőtér kifutópályáját a csekély létszámú hátrahagyott katonaság nem tudta tartani, a tálibok ígért együttműködése a le- és felszállást akadályozó tömeg halomra lövéséből állt, a kapuk elé kényszerített tömeg napokig állt összezsúfolódva, miközben magában Kabulban megkezdődött a lakosság életének tálib elképzelés szerinti átszervezése (törvénynek saría, nőknek munka és tanulás helyett burka, pofát befogni vagy meghalsz). 124 ezer embernek sikerült mindettől megszabadulnia.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Klasszissal jobban

  • - minek -

Az utóbbi évtizedek egyik legnagyszerűbb poptörténeti fejleménye volt a Saint Etienne 1990-es létrejötte, no meg három és fél évtizedes, nagyjából töretlen, egyenletesen magas színvonalú pályafutása – mindez azonban most lezárulni tűnik.

Közös térben, külön utakon

A gesztusfestészetet helyezi fókuszba a hajdani Corvin Áruház épületében működő Apollo Gallery legújabb kiállítása, amely három figyelemre méltó kortárs absztrakt művész világát hozza össze.

Anyu vigyázó tekintete

Kamasz lánynak lenni sosem könnyű, de talán még nehezebb egy Himalájában fekvő bentlakásos iskolában a 90-es években. Mira (Preeti Panigrahi) eminens tanuló: egyenszoknyája mindig megfelelő hosszúságú (szigo­rúan térd alá ér), jegyei példásak, gondolatait tanulmányai és sikeresnek ígérkező jövője töltik ki.

Éden délen

  • - turcsányi -

Egy évvel a The Highwaymen együttes megalakítása után, 1986-ban kijött egy tévéfilm – nyilván népszerűsítendő az úgynevezett outlaw country muzsika valaha élt négy legnépszerűbb alakjával összerántott truppot.

Hol nem volt

Tökéletesen passzol a két éve Szemle Plusz néven újragondolt Városmajori Színházi Szemle programjához a nagyváradiak Csárdáskirálynője. Már csak azért is, mert tavaly a Színházi Kritikusok Céhének tagjaitól ez a produkció kapta meg a legjobb szórakoztató előadásnak járó szakmai elismerést. Novák Eszter rendezése mégsem működött ezen a vihar utáni, esős nyárestén.