Lemez

Sosem múlik

My Bloody Valentine: Loveless

  • - minek -
  • 2021. november 3.

Kritika

Harminc éve, 1991. november 4-én jelent meg az az album, amely sok tekintetben újradefiniálta, mit érthetünk gitáron játszott popzene alatt. Igaz ugyan, hogy e hangzásnak számtalan követője akadt, de számos titkát máig őrzi. Ráadásul elkészítése kalandos és izgalmas volt, kreatív kísérletezés és sok móka kísérte – nem beszélve a tagok krónikus fülcsengése miatti ismétlődő leállásokról.

A My Bloody Valentine második lemezének csak kiadójuk, a Creation téboly határára sodródott vezetői nem örültek annyira, a negyedmillió fontba kerülő Loveless ugyanis a csőd szélére sodorta őket.

A Dublinban alapított, első felvételeit 1985-ben kiadó MBV-ből kevesen hallhatták ki a jövő zenekarát: Kevin Shields gitárjátéka és Colm Ó Cíosóig dobolása ismerős lehet, de a korai EP-k és minialbumok hangzása inkább a kor csilingelős indie gitárpopját idézi. Ehhez jött az őstag Gavin Conway éneke, ami utoljára az 1987 elején kiadott Sunny Sundae Smile című, még csak mérsékelten zajos (bár a maga nemében elbűvölő) dalban szólalt meg. Ezután az MBV Londonban telepedett le, itt találtak basszusgitárosra Debbie Googe személyében, és Conway utódjaként ekkor került a zenekarba Bilinda Butcher énekes-gitáros. Klasszikus korszakuk a Creationhoz szerződésükkel kezdődött 1988 elején, majd hamarosan két nagyszerű EP-vel (You Made Me Realise, Feed Me With Your Kiss), illetve az évtized legjobbjai között emlegetett Isn’t Any­thing című bemutatkozó albummal bővült katalógusuk; markáns ritmusszekcióval kísért, sok tekintetben formabontó gitárhangzás, és izgalmasan komplementer fiú-lány vokál jellemzi már ekkor készített felvételeiket is. A Shields által kifejlesztett és tökélyre vitt „glider guitar” technika is jól kihallható, amit leg­inkább az általa oly kedvelt Fender Jaguar és Jazzmaster gitárok tremolókarjának rángatásával és az erősítőkkel elért torzítással állított elő úgy, hogy közben a számok mélyén megőrződtek az elrugaszkodásként használt fülbemászó melódiák.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Hieronymus Bosch világa

  • - turcsányi -

Michael Connelly nem egy író, inkább egy regénygyár, rosszabb esetben áruvédjegy – az efféle státus persze nem oly ritka zsiráf manapság.

„Rodrigo”

A világ legnagyobb és legrangosabb színházi fesztiválja az avignoni. Jelentős társulatok seregszemléje, illetve már maga a fesztiválmeghívás jelentőssé tesz társulatokat. Aki a hivatalos programban van, az számít valakinek.

Félúton

Egykori nagymenő, aki a csúcsról lepottyanva már csak árnyéka önmagának; féktelen csodagyerek, akinek csak kemény munkára és iránymutatásra van szüksége, hogy azzá a sztárrá váljon, akit a végzete elrendelt neki – a sportfilmek talán legnagyobb kliséi ezek, a Stick pedig épp erre a kettőre épül.

Dinók a budoárban

Ötévesen, egy tollseprűtánccal indult Karácsonyi László (1976) művészi karrierje, diplomáját 2003-ban pedig egy lovagi páncélzatban védte meg. (A páncél maga volt a diplomamunkája.)

Léda a Titanicon

  • Molnár T. Eszter

Ki ne szeretné a Balatont? Főleg, ha csak a szépre emlékszik? Arra, hogy a vonat vidáman, sőt pontosan fut be a hűs állomásra, a papucs nem töri a lábat, a naptej megvéd a leégéstől, és van hely az árnyékban a kempingszéknek és a gumimatracnak.

Angyalszárnycsikorgás

Nagy luxus olyan kis kultúrának, mint a magyar, nem megbecsülni a legjobbjait. Márpedig Halasi Zoltán a kortárs magyar költészet szűk élmezőnyébe tartozik, ám a szakma mintha nem tartaná számon érdemeinek megfelelően, a nagyközönség számára pedig minden bizonnyal ismeretlen.

Miért hallgat Erdő Péter?

2025 júliusának egyik forró szerda éjjelén Konrád-Lampedúza Bence betanított kémia­tanár hazafelé ballagott Ráczboldogkőn, a Kistücsök névre hallgató alma materéből. Nem volt ittas egy cseppet sem, de megviselte a nehéz levegő, amikor szembejött vele egy kormányzati óriásplakát. 

Kinek a bűne?

A kormánypárti média azzal igyekszik lejáratni egy Tisza párti önkéntest, hogy korábban pornófilmekben szerepelt. A kampány morális természetű, a nőt bűnösnek és erkölcstelennek állítja be, s persze ezt vetíti rá a pártra is.