Kiállítás

Superman vakáción

Reiner Riedler: Fake holidays

Kritika

Napernyők, fürdőzők, rekkenő nyári hőség, és közben Superman repül át a medence fö­lött. A háttérben a moszkvai Vörös téren álló Boldog Vazul-székesegyház. Azt gondoljuk, Photoshop, de tévedünk.

Az abszurd jelenetet az osztrák fotóművész tizenöt évvel ezelőtt kapta lencsevégre Törökországban: a Kreml Palace szállodában felépítették a Vörös tér emblematikus templomának másolatát az ott megforduló, javarészt tehetős orosz turisták kedvéért. A fotós egy ott dolgozó animátort kért fel a pózoláshoz, és saját bevallása szerint csak otthon, a számítógépe előtt ülve tudatosította magában a kép komplex jelenté­sét: „Amikor megláttam a fotót a képernyőmön, megértettem, hogy miről szól. Egy felvételen szerepel Moszkva első számú turisztikai látványossága, amely az orosz birodalom egész történelmét szimbolizálja, és Superman, aki az amerikai hatalmat jelképezi, fölé emelkedik” – nyilatkozta korábban Riedler.

A fotós ugyanott, ahol Supermannel, összetalálkozott egy asztronautával is, aki fel-alá sétálgatott a medencék között a 35 fokos melegben, hogy így szórakoztassa a lubickoló vendégeket. Az űrhajós egy tuja előtt feszít a fotón, háttérben egy óriási csúszdával és strandolókkal. E két felvétel kétségkívül a húsz éve készülő sorozat két legismertebb darabja. Riedler szürreális élményközpontokat keres fel világszerte, hogy bemutassa, hogyan nyaralnak az emberek. Az ötlet Németországban született, amikor Hamburg utcáit járva egy alkalmi strandba ütközött, ahol homokot, pálmafákat és egy felfújható úszómedencét is felállítottak. Mindez olyan nagy hatással volt Riedlerre, hogy rákattant annak dokumentálására, milyen szabadidő-létesítmények szolgálnak a világban arra, hogy a környezetükön keresztül manipulálják a látogatókat. Egész iparág épül erre, a világ legismertebb ilyen parkja, a floridai Disney csak egy a sok közül.

Az élményparkok egyik meglehetősen abszurd variációja a 2016-os bezárásáig ötmillió látogatót vonzó kínai Minsk World katonai kalandpark volt, ahol Riedler több felvételt is készített 2008-ban. A kiállításon két fotót is láthatunk ezek közül, az egyiken katonai egyenruhában, szenvtelen arccal pózolnak a szereplők, fegyverüket fenyegetően szegezve a nézőre. Nem működik már az a floridai keresztény vidámpark, a Holy Land Experience sem, ahol a látogatók szórakoztatására naponta keresztre feszítették „Jézust”, de az arra vágyók az utolsó vacsorát is elfogyaszthatták egy Jézust játszó színész társaságában, sőt meg is keresztelkedhettek az ál-Jézus közreműködésével. A tárlaton az egyik keresztre feszítést ábrázoló fényképet láthatjuk, római katonákkal és szenvedő, vérben ázó Jézussal. Évente mintegy 300 ezer embert vonzott a bizarr (vidám)park.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Tiborcz Istvánhoz köthető üzleti kör szerzett meg egy elárverezett belvárosi állami palotát

A korábban állami intézményeknek helyet adó V. kerületi paloták nagyléptékű kiárusításának részeként talált gazdára a Szabadság térhez közeli patinás épület: ki­kiáltási áron, 6,5 milliárdért kerülhet egy Tiborcz Istvánhoz köthető üzleti körhöz. Előzőleg a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő egy kazah befektetőnek adott el egy értékes lipótvárosi palotát 5,6 milliárd forintos kikiáltási áron.

Nem elég német

Szigorúan véve nem életrajzi film ez az alkotás, minden fontosabb sorsfordulat benne van ugyan, de a rendező ambíciója nagyobb: újraértelmezné a Kafkáról kialakult, őt egyfajta komor vátesznek kijáró áhítattal megalkotott képet – az életművet nem átértékelve, hanem átélhető kontextusba helyezve.

Kinyíltak a hóvirágok

A gyerekek a fal felé fordították a lakásban azokat a fényképeket, amelyeken felnőttként láthatók. Vannak emlékeik abból az életükből, naggyá lett bútoraik, tárgyaik is folyton gondot okoznak nekik. Látták magukat a tükörben, megvan az élmény, ahogy elérhetetlenné válik a felső polc, de nehezükre esik az emlékezés.

Hunn, új legenda?

A tárlat fő kérdése nem az, hogy milyenek voltak ténylegesen a hunok. Inkább az 1500 éve folyamatosan létező, izgalmas, zavarba ejtő és örökké változó Attila-legenda kusza szövevénye bontakozik ki előttünk.

Irigységmonológ

A zenés darab egy, a „semmi közepén” lévő buszmegállóban születő belső monológ. Akár a Forrest Gumpban, csak itt az elfogadás békéje helyén az elégedetlenség indulata áll. Hősünk, úgy tűnik, egyszer már járt ennél a kissé misztikus elágazásnál. Életé­nek első fele az egyik irányba elindulva nem vezetett sehová, és most, amikor ismét itt ül a megállóban, már nem biztos, hogy indul járat az ellenkező vonalon.