Kiállítás

Superman vakáción

Reiner Riedler: Fake holidays

Kritika

Napernyők, fürdőzők, rekkenő nyári hőség, és közben Superman repül át a medence fö­lött. A háttérben a moszkvai Vörös téren álló Boldog Vazul-székesegyház. Azt gondoljuk, Photoshop, de tévedünk.

Az abszurd jelenetet az osztrák fotóművész tizenöt évvel ezelőtt kapta lencsevégre Törökországban: a Kreml Palace szállodában felépítették a Vörös tér emblematikus templomának másolatát az ott megforduló, javarészt tehetős orosz turisták kedvéért. A fotós egy ott dolgozó animátort kért fel a pózoláshoz, és saját bevallása szerint csak otthon, a számítógépe előtt ülve tudatosította magában a kép komplex jelenté­sét: „Amikor megláttam a fotót a képernyőmön, megértettem, hogy miről szól. Egy felvételen szerepel Moszkva első számú turisztikai látványossága, amely az orosz birodalom egész történelmét szimbolizálja, és Superman, aki az amerikai hatalmat jelképezi, fölé emelkedik” – nyilatkozta korábban Riedler.

A fotós ugyanott, ahol Supermannel, összetalálkozott egy asztronautával is, aki fel-alá sétálgatott a medencék között a 35 fokos melegben, hogy így szórakoztassa a lubickoló vendégeket. Az űrhajós egy tuja előtt feszít a fotón, háttérben egy óriási csúszdával és strandolókkal. E két felvétel kétségkívül a húsz éve készülő sorozat két legismertebb darabja. Riedler szürreális élményközpontokat keres fel világszerte, hogy bemutassa, hogyan nyaralnak az emberek. Az ötlet Németországban született, amikor Hamburg utcáit járva egy alkalmi strandba ütközött, ahol homokot, pálmafákat és egy felfújható úszómedencét is felállítottak. Mindez olyan nagy hatással volt Riedlerre, hogy rákattant annak dokumentálására, milyen szabadidő-létesítmények szolgálnak a világban arra, hogy a környezetükön keresztül manipulálják a látogatókat. Egész iparág épül erre, a világ legismertebb ilyen parkja, a floridai Disney csak egy a sok közül.

Az élményparkok egyik meglehetősen abszurd variációja a 2016-os bezárásáig ötmillió látogatót vonzó kínai Minsk World katonai kalandpark volt, ahol Riedler több felvételt is készített 2008-ban. A kiállításon két fotót is láthatunk ezek közül, az egyiken katonai egyenruhában, szenvtelen arccal pózolnak a szereplők, fegyverüket fenyegetően szegezve a nézőre. Nem működik már az a floridai keresztény vidámpark, a Holy Land Experience sem, ahol a látogatók szórakoztatására naponta keresztre feszítették „Jézust”, de az arra vágyók az utolsó vacsorát is elfogyaszthatták egy Jézust játszó színész társaságában, sőt meg is keresztelkedhettek az ál-Jézus közreműködésével. A tárlaton az egyik keresztre feszítést ábrázoló fényképet láthatjuk, római katonákkal és szenvedő, vérben ázó Jézussal. Évente mintegy 300 ezer embert vonzott a bizarr (vidám)park.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk

A messzi káosz

„Mi ez az utazás nevű dolog? Miért nem hagyjuk abba idővel? Hát sosem nő be a fejünk lágya?” – tette fel ezt a három költői kérdést a szerző 2014-ben, utazós blogjának utolsó bejegyzésében.

Egy macska, egy lótusz

Egyiptommal és a fáraókkal krimitől a sorsjegyen át egészen a bútordarabokig bármit el lehetett adni már 100–150 évvel ezelőtt is. Az egyiptománia kutatása viszonylag fiatal terület, általában egyiptológusok vagy régészek, történészek foglalkoznak a témával, mellékprojektként. A fogalomba bármely egyiptomi motívum felhasználása beletartozik úgy is, hogy a kontextus teljesen független az egyiptomi kultúrától.