Színház

Szép kontra

Lila Akác Lokál

Kritika

Szép Ernő Lila ákácából Lila Akác Lokál lett a Belvárosi Színház színpadán.

Az ismert szomorú bon mot szerint a szerző az 1940-es évek végén már úgy mutatkozott be, hogy „Szép Ernő voltam”, utalva mellőzöttségére és elfeledettségére. Szép 1953-ban hunyt el, így a szerzői jog örökösei egészen 2023-ig beleszólhattak a műveiből készülő átdolgozásokba, Tasnádi István azonban az idén már szabadon szabhatta-varrhatta a szöveget. Nem először foglalkozott vele, az 1998-ban a Bárka Színházban bemutatott előadásnak ő volt a dramaturgja. Akkor a regényből dolgozott, most a színdarab volt a kiindulási alap. És hát azóta eltelt egy negyedszázad.

A szerző-rendező egy interjúban elmondta: úgy érzi, az eredeti darab felét megette a moly, ráfér a frissítés, ezen felül pedig reagálni szeretett volna a mai közállapotokra, a két világháború közötti időszak iránti nosztalgiára is. Tasnádi Istvánnak nagy gyakorlata van a továbbírásokban, átírásokban (gondoljunk csak a Rozsdatemető második részére a Katona József Színházban), ezúttal azonban a két szerzői világ mintha nem összesimulna, hanem időnként birokra kelne egymással. Az előadásnak azok a részei működnek jól, amelyekben Szép Ernő szövege kerekedik felül. Persze, itt is vannak húzások, egyszerűsítések, az az áradó nyelvi sokszínűség és szépség azonban, ami például a nyitójelenetben Pali (Rohonyi Barnabás) és Manci (László Lili) találkozásánál ránk zúdul, ma is hat és elvarázsol. A két fiatal képekkel, rég hallott szavakkal, rontott, elharapott mondatokkal teli, társadalmi helyzetüket, műveltségüket szépen megvilágító párbeszéde a maga régimódi bájával is élőnek hat. Jól sikerült Bizonyosné, Lola (Járó Zsuzsa) és Pali humorral és iróniával teli, fordított csábítási jelenete is, amelyben a nyitott házasságban élő asszony csak egy következmények nélküli, laza viszonyra csábítaná a szerelmi ábrándokat dédelgető Palit, ő viszont romantikára vágyó lovagként udvarol. Szép Ernő trubadúrlírája ütközik itt a dugjunk egyet, aztán menjünk mentalitással.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

„A magyarok az internetre menekülnek a valóság elől”

  • Artner Sisso
Szokolai Róbert korábban ifjúsági szakszervezeti vezető volt, jelenleg az Eötvös10 Művelődési Ház kommunikációs vezetője. Arról kérdeztük, milyen lehetőségei vannak a fiataloknak ma Magyarországon, kire és mire számíthatnak, valamint hogyan használják az internetet, a közösségi médiát, és mire mennek vele.

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.