Könyv

Mi történik a föld alatt?

Baróthy Zoltán: Utolsó napok

Kritika

A Nemzeti Nagykönyvtár könyvkiadói részlegén szolgálatot teljesítő Becsey Gergely egy emberi füldarabot talált az egyik könyvszállító kocsi platóján, majd a szintén könyvtáros barátjával, Zoltánnal nyomozni kezdenek.

Az elbeszélő nem sieti el: részletesen ismerteti velünk a könyvtár hely- és állományrajzát, a hosszú és sötét folyosók kinézetét, a szobák és a gyűjtemények elhelyezkedését, a raktárak és a liftek hollétét, sőt a különböző burkolatok típusát is. Aztán a 165. oldalon váratlan fordulatot vesznek az események: a szokványos bűnügyi történetet sejtető elbeszélés átlendül valamiféle okkult pszicho­thrillerbe.

Kultúrkrimi – ez a meghatározás hangzik el legtöbbet a regénnyel kapcsolatos interjúkban és kritikákban, ami rögtön behív olyan előképeket, mint a Bábeli könyvtár, A rózsa neve vagy A Da Vinci-kód. De ez a regény nem utánérzés vagy újraírás. Persze, ott vannak benne ennek a krimitípusnak az elemei, ezekből építkezik. Ott van rögtön a helyszín, titokzatos és veszélyes könyvekkel, van összeesküvés, okkult tudás, vannak szekták. Mégis utánozhatatlanul egyedi világ, ahova ezeket a rekvizitumokat elhelyezi.

Budapest sem csak egy város a sok közül. Rejtett és titokzatos arca tárul elénk. A budai kis utcák, lépcsők, a pesti oromfalak világa. A homlokzatok és ájfurtok mögött húzódó rejtélyes sorsok és történések sorát eleveníti meg az elbeszélés. Miközben a főszereplő épp eltűnni szeretne az őt üldözők (például a felügyelő) elől, aközben a budai hegyek látványos és zegzugos tereit, vagy épp a konspirálók társaságába igyekezve, a pesti Kolónia munkástelep szürke épületeit „nyitja meg” előttünk a képzelet. A Nemzeti Nagykönyvtár pince- és egészen a Gellért-hegy gyomráig vezető alagútrendszere pedig a „megképződött” ezotériába visz. Itt található az atombiztos Lyuk, ahová a közösség működésére globálisan is veszélyes könyveket és antropomorf lényeket zárják el a beavatottak. Ők valamennyien az árnyékkatalógus létrehozásán fáradozó (re)katalogizálók, akik versenyt futnak az idővel. Vészesen közeledik ugyanis a Múzeumok Éjszakája néven ismert rendezvény, amikor – ha nem dolgoznak ki kellő stratégiát az ellenálláshoz – a könyvtári állományra, különösen annak titkos részére igényt tartó oligarchák, élükön a fő gonosz Irénnel, Jolánka (az ellenállók fővezérének) ikertestvérével, átvehetik a hatalmat.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Az örökmozgó

  • Molnár T. Eszter

A darab, legalábbis a leírása szerint a mobilitást tematizálja, az úton lét, a meg nem érkezettség generációs tapasztalatát. A fluid meghatározatlanság valóban végigkíséri az előadást, az egymás után sorakozó jelenetek feszültségét a többértelműség és a jelentések interferenciája táplálja.

Tokióban hazatalál

Álmos képű amerikai színész bolyong Tokió­ban… de ez nem Bill Murray kiégett cinikusa, ahogy a japán főváros sem az a neonban úszó, idegenül pislákoló metropolisz, mint az Elveszett jelentésben.

A juhász és a techno

Egyszer volt, hol nem volt, élt, éldegélt özvegy apjával és néma kisöccsével Észak-Macedónia térerőben fogyatékos hegyei közt egy szegény jörük juhászlegény (a jörükok egy Balkánon ragadt török népcsoport).

Kísérleti színész

A brit színész külföldön húsz éve folyamatosan műsoron lévő darabjában a cselekmény maga tökéletesen elsikkad az aktuálisan felkért színész egyéni drámája mellett. Ketten játszanak; egyikük állandó szereplő, a hipnotizőr – a magyar színpadon Bodor Géza –, a másik viszont előadásonként változik, aszerint, hogy az alkotók kit kérnek fel. Ezúttal Balázs Andreára esett a választás.

Aparegény PTSD-vel

Megosztó könyv, elutasítottságának mértéke attól függ, ki milyen mértékben kezeli tabuként a gyermek-szülő kapcsolatot a közösségi térben. Növeli az ellenérzések amplitúdóját, hogy az apa, akiről és akinek a betegségéről és haláláról a bejegyzések szólnak, a magyar kultúra ikonikus személyisége volt, és a róla kialakuló negatív kép a legenda lebontásával is jár.

Térbe írt emlékezet

A kiállítás az otthon alapélményét, érzelmi és fizikai dimenzióit járja körül. Az otthon mint az emlékezet tere jelenik meg, miközben a tárlat egyáltalán nem melankolikusan nosztalgikus, sőt az anyagot nézve a veszteség hidege is megérint.

Orbán ugyanazt mondta, amit Lázár mondott

A cigányság azért nem tud magasabb státusú és magasabb jövedelmet ígérő szakmákhoz hozzáférni, mert nem tudja, nem is tudhatja leküzdeni azokat a társadalmi hátrányokat, amelyeket most már 16 éve a Fidesz-kormányok tudatos politikája tart fenn és súlyosbít – az oktatásban, a büntetőpolitikában, a szociálpolitikában, a romákat segítő civil szervezetek marginalizálásában.