Mi történik a föld alatt?

Baróthy Zoltán: Utolsó napok

A Nemzeti Nagykönyvtár könyvkiadói részlegén szolgálatot teljesítő Becsey Gergely egy emberi füldarabot talált az egyik könyvszállító kocsi platóján, majd a szintén könyvtáros barátjával, Zoltánnal nyomozni kezdenek.

Az elbeszélő nem sieti el: részletesen ismerteti velünk a könyvtár hely- és állományrajzát, a hosszú és sötét folyosók kinézetét, a szobák és a gyűjtemények elhelyezkedését, a raktárak és a liftek hollétét, sőt a különböző burkolatok típusát is. Aztán a 165. oldalon váratlan fordulatot vesznek az események: a szokványos bűnügyi történetet sejtető elbeszélés átlendül valamiféle okkult pszicho­thrillerbe.

Kultúrkrimi – ez a meghatározás hangzik el legtöbbet a regénnyel kapcsolatos interjúkban és kritikákban, ami rögtön behív olyan előképeket, mint a Bábeli könyvtár, A rózsa neve vagy A Da Vinci-kód. De ez a regény nem utánérzés vagy újraírás. Persze, ott vannak benne ennek a krimitípusnak az elemei, ezekből építkezik. Ott van rögtön a helyszín, titokzatos és veszélyes könyvekkel, van összeesküvés, okkult tudás, vannak szekták. Mégis utánozhatatlanul egyedi világ, ahova ezeket a rekvizitumokat elhelyezi.

Budapest sem csak egy város a sok közül. Rejtett és titokzatos arca tárul elénk. A budai kis utcák, lépcsők, a pesti oromfalak világa. A homlokzatok és ájfurtok mögött húzódó rejtélyes sorsok és történések sorát eleveníti meg az elbeszélés. Miközben a főszereplő épp eltűnni szeretne az őt üldözők (például a felügyelő) elől, aközben a budai hegyek látványos és zegzugos tereit, vagy épp a konspirálók társaságába igyekezve, a pesti Kolónia munkástelep szürke épületeit „nyitja meg” előttünk a képzelet. A Nemzeti Nagykönyvtár pince- és egészen a Gellért-hegy gyomráig vezető alagútrendszere pedig a „megképződött” ezotériába visz. Itt található az atombiztos Lyuk, ahová a közösség működésére globálisan is veszélyes könyveket és antropomorf lényeket zárják el a beavatottak. Ők valamennyien az árnyékkatalógus létrehozásán fáradozó (re)katalogizálók, akik versenyt futnak az idővel. Vészesen közeledik ugyanis a Múzeumok Éjszakája néven ismert rendezvény, amikor – ha nem dolgoznak ki kellő stratégiát az ellenálláshoz – a könyvtári állományra, különösen annak titkos részére igényt tartó oligarchák, élükön a fő gonosz Irénnel, Jolánka (az ellenállók fővezérének) ikertestvérével, átvehetik a hatalmat.