Kiállítás

Telefonszex

Határtalan Design

  • Mayer Kitti
  • 2022. október 19.

Kritika

A „You can’t escape design!” felkiáltással néhány héttel ezelőtt találkoztam a prágai Designblok nevű rendezvényen. Most a fesztivál vászontáskáiról köszön vissza. Az üzenet arra a nagy igazságra világít rá, hogy a dizájn ott van az élet számos területén, még ha ezt nem is tudatosítjuk.

A dizájn ugyanis nem kizárólag a külcsínről, hanem egy olyan tudatos magatartásról szól, amely tárgyak, szolgáltatások, online vagy offline felületek (és minden más) formájában manifesztálódik, s akkor tölti be legjobban a szerepét, ha természetesen, már-már észrevétlen módon épül be az életünkbe. Ha kényelmes egy kanapé, ha praktikus az applikáció. Az is fontos szempont, hogy a rendelkezésünkre álló tárgyak elkészítése, gyártása kövesse a fenntarthatósági elveket.

A kiállítás kurátorai, Szigeti Szilvia textiltervező és Radnóti Tamás belsőépítész évről évre a kiállított munkákkal bizonyítják, hogy a dizájn mennyire izgalmas és sokszínű. De mintha ugyanazokat a hibákat követnék el újra és újra. Kétségtelen, hogy az immár 18. alkalommal megrendezett kiállítás fejlődött, mégis mintha a hatalmas seregszemle közepette elfeledkeztek volna arról, hogy nemcsak a tartalmat, a formátumot is frissíteni kellene.

Jó hír viszont, hogy a merítés most is széles. Van fenntarthatósági elvekre épülő egyetemi projekt (például a finn Aalto Egyetem hallgatóitól a Design for Cooler Planet), slow fashion márka (a svájci Susanne Schweizer Poplin Projectje), rengeteg szebbnél szebb kortárs ékszer (a szlovák Nina Abramovičová, a spanyol Marc Monzó, a szlovén Martina Obid Mlakar és a portugál Ana Margarida Carvalho darabjai kiemelkedőek), de láthatunk igazi prototípust is (Lajos Tamás lámpáját a MOME-ról), szociálisan érzékeny projektet (a szlovák Zuzana Zmateková textiljeit, amelyeket roma gyerekekkel tervezett), és persze van rengeteg bútor és textil, no meg az Üveg Nemzetközi Évéhez kapcsolódóan egy tematikus válogatás használati és autonóm üvegtárgyakból, rögtön az első teremben. A felhozatalban hiba nincs, legfeljebb csak annyi, hogy továbbra sem tesztelhetjük a tárgyak jó részét.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.