Lemez

Így teljes a leltár

Joe Strummer 002: The Mescaleros Years

Kritika

Az idén ünnepelné 70. születésnapját a Clash legendás frontembere, aki 2002 végén hunyt el szívinfarktusban. A kerek évfordulóra jelent meg a 002: The Mescaleros Years című válogatás, az eddigi legteljesebb lenyomataként Joe Strummer utolsó alkotói periódusának.

Az 1952-es születésű Strummer (eredeti nevén: John Graham Mellor) a hetvenes évek derekán a 101ers nevű pub-rock zenekarban kezdett el zenélni, 1976-ban azonban nagyot fordult vele a világ, amikor az akkor még ismeretlen Sex Pistols játszott előttük egy koncerten. Az élmény hatására az egyébként jómódú családból származó Strummer a punk és a baloldali értékek felé fordult, és nemsokára új zenekart alapított Clash néven, amelynek másik frontembere a szólógitáros Mick Jones lett.

A brit punkszcéna két leghíresebb zenekara 1977-re a Clash és a Sex Pistols lett, de míg az utóbbi egy nagylemez után feloszlott, a Clash kitartóan dolgozott tovább, és egyre bátrabban tágította saját zenei univerzumát. Az együttes kreatív csúcspontját a punkot meglehetősen inkluzívan értelmező London Calling című dupla lemez jelentette, és a Clash az évek során kiérdemelte az „egyetlen zenekar, ami számít” eposzi jelzőt. Strummerék legnagyobb sikerüket az 1982-es Combat Rock című albummal aratták, rajta a mára retródiszkó-kompatibilissé vált Should I Stay or Should I Go-val és a Rock the Casbah című slágerekkel, utána viszont elindult a zenekar végvergődése.

A következő évben Strummer lényegében újraalakította a Clasht: a heroinfüggő Topper Headon dobos ekkorra már nem volt a zenekarban, az egyre elviselhetetlenebbé váló Mick Jonest egy sajtóközleményben rúgta ki, a helyükre pedig három fiatal zenész érkezett.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk

A falnak is szeme van

Túlzás lenne azt állítani, hogy a Radiohead különösebben sok vidámságot csalt volna az arcunkra, épp ezért furcsa a némiképp utódzenekarának tekinthető The Smile névválasztása.

Mélyen tisztelt publikum!

  • - turcsányi -

„Vándorcirkuszos szeretnék lenni, hóban-esőben a cirkusszal menni…” – köszöntötte az új évtizedet 1970-ben Karda Beáta.

Szabó, baka, kém

Hogyan válhatott a II. világháború kulcsfontosságú alakjává egy divattervező? Miért hízelegtek nagy hatalmú német vezetők egy töpörödött francia nőnek?

Elfordított arccal

  • SzSz

Hosszú percekig kitartott, éjfekete vászonnal indulunk, amelyet hirtelen vált fel az idilli kép: családi délután a folyóparton, a madárcsicsergést csak a játék és hancúrozás hangjai szakítják meg. Jonathan Glazer filmjében ugyanis a sötétség és a fényesség a szó szoros értelmében egymás szomszédságában honol.

Fejjel a falnak

A rasszizmus mindig újratermelődik, és már csak emiatt is elemi érdekünk, hogy újra és újra elővegyük a tiszaeszlári történetet, és beszéljünk róla.

A jelmez hatalma

A zalaegerszegi színház minden évadban műsorra tűz egy kötelező olvasmányból készült előadást; az idén a Tartuffe-öt a színház színművésze, Farkas Ignác állította színpadra.

Boldogan éltek, míg

Három, fehér menyasszonyi ruhába öltöztetett próbababa tájol minket a lépcsőfordulóban, körülöttük papírból kivágott virágok és levelek, mintha egy kicsit sután berendezett menyasszonyi szalon kirakatát látnánk.

A nem haszonelvű szeretet

Ennél abszurdabb és szerencsétlenebb szituációt nehezen lehetett volna elképzelni, erre tessék. A Kossuth rádión ugyanis épp Balog Zoltán mondta el a reggeli imát aznap, amikor egész mást kellett volna mondania.

A szomorú bohóc

  • Domsa Zsófia

Hjalmar Bergman a svéd próza és dráma egyik klasszikusa. A történetcsokor első darabjában egy svéd vidéki kisvárosban járunk, a múlt század elején, a szerző legjobban sikerült elbeszéléseinek idején. Bergman a realizmust fantasztikummal, a vígjátékot mély tragédiával vegyítő írásmód mestere. A Nagymama és az Úristen egy matriarcha életét és elmúlását, egy társadalom átrendeződését tárja elénk.

Az utolsók

Már az első magyarázkodásuk is átlátszó és röhejes volt: az tudniillik, hogy Svédország NATO-tagsága miatt „vita van” a kormány és a Fidesz-frakció között. Volt ám ilyen vita Finnország ügyében is! Aztán amikor Törökország, amellyel a baráti magyar kormány együtt mozgott a két ország tagságának a blokkolásában, bejelentette, hogy a finnek részükről jöhetnek, Orbán is meggondolta magát.