Film

Történelmi tapas

Pedro Almodóvar: Párhuzamos anyák

  • - köves -
  • 2022. január 26.

Kritika

Apából alig, ám anyából sokféle van Almodóvar új filmjében.

Vannak a címben is beígért párhuzamosak, akik nem a végtelenben, hanem egy madridi szülészeten találkoznak, de vannak merőlegesek és még sokféle szöget zárók, sőt az almodóvari anyák hosszú sorában egészen a spanyol polgárháborúig jutunk, a spanyol apahiány ősforrásáig, és egy máig ható nemzeti traumáig. De vissza a szülészetre, ahol épp egy tizenhét éves lány és egy negyvenes nő ad életet egy-egy gyermeknek. Még nem is sejtik, hogy mit tartogat számukra a pihent alkotói fantázia: nem egy vulkán tör ki a kórház alatt, de ha az törne ki, azt se lehetne rossz néven venni Almodóvartól, aki szokásához híven olyan véletlenekkel játszik, melyekkel más rögtön kiesne az első forgatókönyvírói rostavizsgán. Azt nem mondhatjuk el, hogyan csavarodik egymásba, sőt a nagybetűs történelembe a két egyedülálló kismama története, de azt igen, hogy abban a valóságtól néhány centire el­emelt világban, ahol Almodóvar hősei már rég­óta léteznek, ismét kellemes a tartózkodás, és persze ott a tetemes életmű is, mely sok minden alól felmentést ad. Ilyen felütést is csak Almodóvar engedhet meg magának az európai filmművésztben: egy kiadós címlapfotózást követően a divatfotós (Penélope Cruz) összejön a modelljével, aki történetesen törvényszéki antropológus, így rögtön szóba kerülhet egy feltáratlan tömegsír a polgárháború idejéből, és mielőtt forró ölelésben egyesülnének egymással, még szó esik a Történelmi emlékezet törvényről és Mariano Rajoy korábbi miniszterelnök nem túl dicső hozzáállásáról. Almodóvar mintha sietne túlesni a nehezén: most bizony a történelmi múltba ás le, hát elhadartatja a szereplőivel a leckét, hogy aztán – végre! – a fotogén emberpár sejtelmes zenére nagyot szeretkezzen egy nyitott madridi ablaknál.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk

A legnagyobb tűzijáték

  • Csabai Máté

Zabszem van Tigran Hamasyan seggében. Az örmény folklór, a thrash metal, a prog rock és az ECM-stílusú ambient felé tett kirándulások után odaérkezik, ahonnan mások indulni szoktak: az amerikai jazzdalokhoz, Ella Fitzgerald, Charlie Parker és Chet Baker klasszikusai­hoz. Nem vitatom, hogy ragyogó invencióval és virtuozitással nyúl ezekhez, de izgága természetének nem tud parancsolni.

Távolról sem

  • Sándor Panka

Elgondolkodtató és megragadó látvány fogad (Erős Hanna és Zatykó Bori munkája): a színpadon hatalmas piros M betű, előtte piros szőnyeg, jobboldalt kör alakú vetítővászon, Bartha Máté videóival. A Kovács Lehel által megformált kutató, az Amerikából hazatért Gyarmati Egon bele is kezd a Magor-program kifejlesztésének hátteréről szóló ismeretterjesztő előadásába.

Elnyomás alatt nő

Naomi Wolf amerikai feminista író a Vagina című könyvében hosszan értekezik arról, hogy a vagina fölötti uralom és a nők társadalmi csoportjának elnyomása egy és ugyanaz.

Míg el nem tűnik

  • Erdei Krisztina

A 20. század alkotói gyakran keresték a fotózás valódi helyét a művészetek között. Moholy-Nagy és kortársai, az avantgárd fotográfia képviselői a festészetet utánzó fotóhasználattal szemben, a médium sajátos formanyelvének kidolgozására törekedve önálló kifejezésmódot fejlesztettek ki, amely képes a valóságot sajátos nézőpontok mentén rögzíteni.

A leégett kastély felépítése

A kötet megjelenése után publikált Párhuzamos létezésben című műhelyesszéjében Láng Orsolya úgy fogalmazott, hogy akkor zárja le a verseskötetének kéziratát, amikor úgy érzi, már nem tud többet mondani „arról a kevés dologról, ami foglalkoztat”.

Utánunk is ősök jönnek

Mint amikor locsog a tenger, nyolc-tíz mondatos, csak ritkán hosszabb szövegekből áll ez a regény. Apró képek, monológok arról, hogyan tölti el az életét az ember a neten és a valóságban, hogyan éli meg a rácsodálkozás örömét, szakadatlanul tanulva és csalódva.

A dolgozó népé lett

A 20. századi magyar írók népes táborán belül kevés­szer fordult elő teljes egyetértés, de az 1953 óta működő szigligeti alkotóház mindenkinek bejött. Lehetetlen felsorolni, hogy az elmúlt hetven évben hányan emlékeztek meg róla meleg szívvel, és az sem volt soha vita tárgya, hogy „az íróknak” szükségük van-e egy balatoni kastélyra.

„Az életem kis morzsái”

  • Nagy István

Visszatérő vendég a VeszprémFesten a 42 éves angol jazz-pop­sztár, akit a házi stúdiójában faggattunk egyebek mellett a készülő lemezéről, a rádióműsoráról, a fotózásról meg más ilyen dzsesszes dolgokról.

Egy mondat a zsarnokságtól

Szabó László volt már a Hallgatói Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke, helyettes államtitkár, az MTVA alelnöke, és mivel önéletrajza szerint még igazolt labdarúgó is, bátran kijelenthetjük, hogy a kommunikációs szakember korunk hőse.

A világ sportfőországa

Kedd reggel kinyitottuk a cseh sajtót (komolyan: a magyart hiába), és azt láttuk, hogy rólunk van szó megint. „Putyin odacsapott?” – teszi fel például a kérdést már főcímében Csehország legolvasottabb fóruma, az idnes.cz.