Színház

Pusztába kiáltott borsó

Paddy Chayefsky, Lee Hall: Network

  • Sándor Panka
  • 2022. január 26.

Kritika

Az előadás Sidney Lumet 1976-os (hozzánk 1980-ban eljutó), azonos című filmje nyomán készült. Az Oscar-díjakkal dúsan dekorált filmet Lee Hall tette színpadra 2017-ben, s most ezt az adaptációt használja Puskás Tamás rendezése is.

A történet szerint Howard Beale-t (Alföldi Róbert), a UBS (fiktív) televíziós csatorna esti hírműsorának bemondóját hosszú évek után az alacsony nézettségi mutatók miatt kirúgják. Beale a hír hatására élő adásban jelenti be, hogy egy hét múlva a nézők szeme láttára öngyilkos lesz. Az ügyből botrány kerekedik, Beale-nek azonnal távoznia kell, de végül ki tud könyörögni magának egy búcsúadást. A láthatóan az ideg-összeroppanás szélén álló bemondó arra használja ezt az alkalmat, hogy hangot adjon a hírközvetítésből, a médiából és úgy általában a világ működéséből való kiábrándultságának. A spontán őszinteségi roham soha nem látott nézőszámot produkál, így a csatorna Diana Christensen (Martinovics Dorina) eltökélt, ambiciózus szerkesztője úgy dönt, hogy megtartják Beale-t. Az eredmény hatalmas siker, Howard Beale lesz a „korunk bűneit ostorozó modern próféta”.

Bár a történet Beale alakja köré szerveződik, valójában nagyon keveset tudunk meg róla. Sokkal inkább közeli barátjának, Max Schumachernek (László Zsolt) válik hangsúlyossá a személye, ő az egyetlen, aki nem nézi jó szemmel, hogy bohócot csinálnak egy súlyosan zavart elméjű emberből. Schumacher, aki a hírosztály vezetője (közben kirúgják, majd visszaveszik, majd újból kirúgják) viszonyt kezd a jóval fiatalabb Diana Christensennel. Schumacher magánéleti vívódásai alkotják a cselekmény másik szálát.

Mindeközben egy olyan rendszer működésébe láthatunk bele, ahol minden morális, emberi szempontot felülír a nézettség, amelynek maximalizálása érdekében a legsúlyosabb bűnök is elfogadhatóvá válnak, hiszen „a business nem az erkölcsről szól, a business a business-ről szól”. E rendszer minden szereplője kiszolgáltatott, egy pillanat alatt válhat haszonélvezőből áldozattá. Nem a valóság közvetítése a cél, hanem egy mesterségesen létrehozott illúzió fenntartása.

A színpad egy televíziós stúdió (díszlet: Pallós Nelli); kisebb, nagyobb, még nagyobb képernyők villognak, technikusok (technikai és videórendező: Gothár Márton) sürögnek-forognak. A színház és a film médiuma folyamatos játékban van előttünk, egyszerre tekintenek ránk a szereplők a képernyőkről, és látjuk őket hús-vér valójukban. Összemosódnak a határok a valóság és a látomások között is. Howard Beale megsokszorozott alakja ijesztően tornyosul felénk: üvölt, prédikál, lázadásra buzdít.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.