Színház

Pusztába kiáltott borsó

Paddy Chayefsky, Lee Hall: Network

  • Sándor Panka
  • 2022. január 26.

Kritika

Az előadás Sidney Lumet 1976-os (hozzánk 1980-ban eljutó), azonos című filmje nyomán készült. Az Oscar-díjakkal dúsan dekorált filmet Lee Hall tette színpadra 2017-ben, s most ezt az adaptációt használja Puskás Tamás rendezése is.

A történet szerint Howard Beale-t (Alföldi Róbert), a UBS (fiktív) televíziós csatorna esti hírműsorának bemondóját hosszú évek után az alacsony nézettségi mutatók miatt kirúgják. Beale a hír hatására élő adásban jelenti be, hogy egy hét múlva a nézők szeme láttára öngyilkos lesz. Az ügyből botrány kerekedik, Beale-nek azonnal távoznia kell, de végül ki tud könyörögni magának egy búcsúadást. A láthatóan az ideg-összeroppanás szélén álló bemondó arra használja ezt az alkalmat, hogy hangot adjon a hírközvetítésből, a médiából és úgy általában a világ működéséből való kiábrándultságának. A spontán őszinteségi roham soha nem látott nézőszámot produkál, így a csatorna Diana Christensen (Martinovics Dorina) eltökélt, ambiciózus szerkesztője úgy dönt, hogy megtartják Beale-t. Az eredmény hatalmas siker, Howard Beale lesz a „korunk bűneit ostorozó modern próféta”.

Bár a történet Beale alakja köré szerveződik, valójában nagyon keveset tudunk meg róla. Sokkal inkább közeli barátjának, Max Schumachernek (László Zsolt) válik hangsúlyossá a személye, ő az egyetlen, aki nem nézi jó szemmel, hogy bohócot csinálnak egy súlyosan zavart elméjű emberből. Schumacher, aki a hírosztály vezetője (közben kirúgják, majd visszaveszik, majd újból kirúgják) viszonyt kezd a jóval fiatalabb Diana Christensennel. Schumacher magánéleti vívódásai alkotják a cselekmény másik szálát.

Mindeközben egy olyan rendszer működésébe láthatunk bele, ahol minden morális, emberi szempontot felülír a nézettség, amelynek maximalizálása érdekében a legsúlyosabb bűnök is elfogadhatóvá válnak, hiszen „a business nem az erkölcsről szól, a business a business-ről szól”. E rendszer minden szereplője kiszolgáltatott, egy pillanat alatt válhat haszonélvezőből áldozattá. Nem a valóság közvetítése a cél, hanem egy mesterségesen létrehozott illúzió fenntartása.

A színpad egy televíziós stúdió (díszlet: Pallós Nelli); kisebb, nagyobb, még nagyobb képernyők villognak, technikusok (technikai és videórendező: Gothár Márton) sürögnek-forognak. A színház és a film médiuma folyamatos játékban van előttünk, egyszerre tekintenek ránk a szereplők a képernyőkről, és látjuk őket hús-vér valójukban. Összemosódnak a határok a valóság és a látomások között is. Howard Beale megsokszorozott alakja ijesztően tornyosul felénk: üvölt, prédikál, lázadásra buzdít.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Magyar Péter-Orbán Viktor: 2:0

Állítólag kétszer annyian voltak az Andrássy úti Nemzeti Meneten, mint a Kossuth térre érkező Békemeneten, ám legalább ennyire fontos, hogy mit mondtak a vezérszónokok. Magyar Péter miszlikbe vágta Orbán Viktort egyebek mellett azzal, hogy saját szavait hozta fel ellene. Aztán megjött a Ryanair.

A béketárgyalás, ami meg sem történt

De megtörténhet még? Egyelőre elmarad a budapesti csúcs, és ez elsősorban azt mutatja, hogy Putyin és Trump nagyon nincsenek egy lapon. Az orosz diktátor hajthatatlan, az amerikai elnök viszont nem érti őt – és így újra és újra belesétál a csapdáiba.

Fél disznó

A film plakátján motoron ül egy felnőtt férfi és egy fiú. Mindketten hátranéznek. A fiú azt kutatja döbbenten, daccal, hogy mit hagytak maguk mögött, a férfi önelégülten mosolyog: „Na látod, te kis szaros lázadó, hova viszlek én?

Ketten a gombolyagok közt

Az Álmok az íróból lett filmrendező Dag Johan Haugerud trilógiájának utolsó darabja. Habár inkább az elsőnek érződik, hiszen itt az intimitás és a bimbózó szexualitás első lépé­seit viszi színre.

Dinnyék közt a gyökér

Ha van olyan, hogy kortárs operett, akkor A Répakirály mindenképpen az. Kovalik Balázs rendezése úgy nagyon mai, hogy közben komolyan veszi a klasszikus operett szabályait. Továbbírja és megőrzi, kedvesen ironizál vele, de nem neveti ki.

Az esendő ember felmutatása 5.6-os rekesszel, 28-as optikával

  • Simonyi Balázs
Az október közepén elhunyt Benkő Imre az autonóm fotóriport műfajában alkotott, a hétköznapiból metszett ki mintákat, és avatta az átlagost elemeltté. Méltóságot, figyelmet adott alanyainak, képeiről nyugalom, elfogadás és az ezredforduló évtizedeinek tömény lenyomata világlik.