KÖNYVMELLÉKLET – kritika

Trójai ló a szív

Raphael Bob-Waksberg: Aki még romjaidban is szeret

Kritika

A népszerű, már-már kultikus, felnőtteknek szóló rajzfilmsorozat, a BoJack Horseman alkotójának első novelláskötete egy tipo­grá­fiailag is kitűnő humoreszkkel kezdődik.

A nő elégedetten állapítja meg az első randin, hogy a férfi jóképű, olyan kedves és elbűvölő, amilyennek az online oldalon tűnt, csak aztán a férfi megkínálja egy csomag „sózott cirkuszi kesuval”, amelynek a csomagolásán ez áll: „Ahhoz, hogy meglássa, hogy minden rendben lesz, ki kell nyitnia a dobozt, mely mozdulatot az ínycsiklandó, sózott, cirkuszi kesudiók már alig várják. Nem fogja megbánni, hogy bízott bennem, ezúttal másképp lesz; ígérem.” De persze lehet, hogy előugrik egy csörgőkígyó, ki tudja. Illő felütés a kötethez, amely el­átkozott vagy boldogságra ítélt szerelmi kapcsolatokról, magukat átlagosnak, unalmasnak tartó, de a nagyító alatt mégis rokonszenvet érdemlő emberekről szólnak. A doboz kesu metaforája kapcsán akár magukra a novellákra is gondolhat az olvasó, hiszen legyenek Bob-Waksberg történetei hullámzó színvonalúak, valahogy mindig szívesen lapoz az ember a következőre; ha az iménti éppen csak tetszett neki, akkor azt remélve, hogy „ezúttal másképp lesz”.

Mielőtt a tévének kezdett dolgozni, Bob-Waksberg egy nőt akart levenni a lábáról az írásaival, ezért fénymásolta le és fűzte össze legjobb verseit és novelláit. Kosarat kapott ugyan, de a kaleidoszkópszerűen tarka kötet gerince megszületett. A történetek nagy része megelőzi a BoJack Horse­mant, amelynek nihilista, keserédes alaptónusát itt is felfedezhetjük.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.