Kiállítás

Nosztalgia nélkül

Kádár-kocka

Kritika

A kiállítás központi témája a vidéki Magyarország ikonikus épülete, a sátortetős és négyzetes alaprajzú, elsősorban a tömeges lakásigény kielégítésére szolgáló háztípus.

Bár a modell a kor szocialista vezetőjéről kapta a nevét, az épület terve már a harmincas években készen állt. Igaz, központi utasításra valóban csak a hatvanas években vezették be, s bármennyire is úgy tűnhet, nem voltak hozzá konkrét típustervek, csak sémák, amelyeket aztán a tulajdonosok egyedi igényeire szabtak. A művészek kiindulópontja most egy véletlen konstelláció; az építész és látványtervező Rajk László és a festőművész Birkás Ákos egymástól függetlenül, de közel egy időben nyúlt a „látszólag építészeti, valójában társadalmi problémához”.

Soós Andi, a kiállítás kurátora a tíz művet (műcsoportot) bemutató tárlathoz rendelt alcímmel, Felforgató művészeti reakciók (1973–1977), egyszerre mutat rá a kiállítás egyik művére, illetve arra a kritikai attitűdre, amellyel a két művész a témához közelített.

A szó szerint felforgató, a talpáról a fejére állított művet Rajk jegyzi: a Pozíció című (a megfordított kockaház alaprajzát és látványtervét is tartalmazó) munka nem a standardizált háztípus megváltoztatását, hanem az egyhangúság megtörését célozza meg; ezzel nem csupán egyedivé változtatja az alapvetően unalmas házat, de megőrzi a lakhatás funkcióit is. Rajk e ritkán látható munkái nagyon érdekesek, és messze megelőzik korukat. A Ház a falban című koncepció a Madách térre, a két már álló, modern lakóház közé ékelődő régi bérház „helyé­re” készült. Rajk itt a homlokzat megtartását javasolta, de nem olyan szellemben, mint a mostanság Budapesten oly divatos faszádmegoldások, amelyek felülírják vagy épp elrejtik az épület eredeti funkcióját. A gépi vezérléssel működtetett pszeudoházban nappal kinyílnak az ablakok, este kiszűrődik a tévé kékes fénye, sőt a földszinti üzletek is „kinyitnak”, majd be is zárnak. A Megszakítás című munkájában a panelház felső emeletét „vágja le”, mintha az építkezés váratlanul félbemaradt volna: nincs tető, és az üres ablakok, a félbehagyott homlokzat mögött a semmibe tekinthetünk. A dolgozat egyben emlékmű is a 43. Számú ÁÉV-nek (Állami Építőipari Vállalat) és a FŐBER-nek (Fővárosi Beruházási Vállalat), az egykori nagypaneles épületek kivitelezőinek.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”