KÖNYVMELLÉKLET – kritika

Rosszkor, rossz helyen

Tabán – fényképek, történetek

Kritika

Nem mondhatjuk, hogy szegényes vagy hiányos lenne a Tabán történetét feldolgozó irodalom, mégis van valami zavarba ejtő, amikor szóba kerül az egykori budai városrész. Főként Krúdy Gyula hangulatos leírásai adnak kapaszkodót, valamint a leginkább képregényeiről ismert Zórád Ernő festményei, amelyek (az alkotói szándék ellenére is) egy romantikus rezervátumot tárnak elénk. Olyan helyet, ahol a jó fröccs és a harmonikaszó legyőzi az egzisztenciális, a higiénés, és az egyéb, életminőséget jelentősen befolyásoló problémákat.

Nem csoda, hogy az efféle művészi gesztusok elsősorban a nosztalgiának fűtenek be, hiszen ma már szinte képtelenség utcákat, tereket, házsorokat elképzelni a budai vár alatt és a szemközti domboldalakon elterülő hatalmas parkban. A közismert fotográfiák ellenére is igaz ez: André Kertész híres képei mintha megrendezettek lennének, a lepusztult házak szegélyezte poros kanyarulatok pedig sokkal inkább idéznek egy alföldi falut Petőfi idejéből, mint az 1920-as évek végének Budapestjét. Pedig a Tabán nemcsak e skanzenbe illő vadromantika helyszíne volt, hatalmas falu az egyre értékesebb városrészen. A Duna-parthoz közelebb fekvő területe már városias jellegű volt, sőt a századfordulón, miután egy modern fürdővárosi negyed megteremtését is tervbe vették, bérházak is épültek itt. Az már soha nem derül ki, hogy mi lett volna, ha a pesti belvároshoz hasonlóan az itteni elhúzódó szanálást is egy új városrész születése követi, de nem érdemes ezen rágódni. Annál érdekesebb, hogy mi vezetett el odáig, hogy a Tabán lassan már kilencven éve parknak és nem lakónegyednek tekinthető.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Két óra X

Ayn Rand műveiből már több adaptáció is született, de egyik sem mutatta be olyan szemléletesen az oroszországi zsidó származású, ám Amerikában alkotó író-filozófus gondolatait, mint a tőle teljesen független Mountainhead.

Megtörtént események

  • - turcsányi -

A film elején megkapjuk az adekvát tájékoztatást: a mű megtörtént események alapján készült. Első látásra e megtörtént események a 20. század második felének délelőttjén, az ötvenes–hatvanas évek egymásba érő szakaszán játszódnak, a zömmel New York-i illetékességű italoamerikai gengsztervilág nagyra becsült köreiben.

Élet-halál pálinkaágyon

Óvodás korunktól ismerjük a „Hej, Dunáról fúj a szél…” kezdetű népdalt. Az első versszakban mintha a népi meteorológia a nehéz paraszti sors feletti búsongással forrna össze, a második strófája pedig egyfajta könnyed csúfolódásnak tűnik, mintha csak a pajkos leánykák cukkolnák a nyeszlett fiúcskákat.

Egy fölényeskedő miniszter játékszere lett a MÁV

A tavalyi és a tavalyelőtti nyári rajtokhoz hasonlóan a vasúttársaság most sem tudott mit kezdeni a kánikula, a kereslet és a körülmények kibékíthetetlen ellentétével, s a mostani hosszú hétvégén ismét katasztrofális állapotok közt találhatták magukat az utasok.