Kiállítás

Út az asztalig

Katalógus katalógus. A lajstromtól a designtárgyig

  • Mayer Kitti
  • 2022. július 13.

Kritika

Aki katalógust vásárol, nagy valószínűséggel egy igényes kivitelű, vaskos (és borsos árú) könyvet kap, a legtöbb nagyszabású kiállítás mellé ugyanis elkészül a reprezentatív album is. Azon viszont kevesen gondolkodnak el, hogy 40-60-100 évvel ezelőtt hogyan festhetett egy-egy ilyen típusú kiadvány.

A kiállítás a (hazai) katalógusok fejlődéstörténetét vázolja fel, s mutat rá arra, hogy milyen sokféle szempontból vizsgálható egy ilyen tárgy, médium. A Moholy-Nagy Művészeti Egyetem Designkurátori specializáció kurzusának hallgatói, illetve a tervező szakos hallgatói – Földi Eszter művészettörténész, az egyetem oktatójának vezetésével – két szemeszteren keresztül, különféle nézőpontok alapján vizsgálták a legfontosabb budapesti múzeumok katalógusait, aminek tapasztalatait most ezen a jól olvasható tárlaton mutatják fel a galériaként és könyvesboltként is funkcionáló ISBN pincehelyiségében.

Átlátható, jól strukturált kiállítás. Középen hosszan elnyúló asztal, a terem végében egy nyitott könyv vonalrajza tölti be a falat, a lebegő fehér polcon különféle katalógusok sorakoznak. Könnyen megtaláljuk az olvasási irányt; a terem egyik felében egy történeti áttekintést olvashatunk kellő arányérzékkel adagolt leíró blokkok formájában (Kiállítás és katalógus – Kezdetek; Magyarországi kezdetek; Kiállítások Budapest 1945 után; A katalógus megnő; Tudományos szakkönyv és designtárgy; Jövőkép?). A magyar fókusz ellenére a kiállítás nem spórolja meg a nemzetközi kitekintést sem: a katalógus születésétől, a párizsi Salon éves tárlatait kísérő salon livrets-ktől indulunk, majd térben és időben előrehaladva előbb kisebb, kevesebb, majd egyre több és nagyobb katalógus várja, hogy belelapozzunk – az egyik sarokban egyenesen egy „pizzásdobozba” csomagolt, public art tematikájú kiadványt találunk.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Ha szeretné elolvasni, legyen ön is a Magyar Narancs előfizetője, vagy ha már előfizetett, jelentkezzen be!

Neked ajánljuk

És meghalni a gyönyörtől

„A fájdalom politikai kérdés, a gyönyör politikai kérdés” – okítja a haldokló Mollyt (Michelle Williams) egy gyönyörű leszbikus (Esco Jouléy), aki egy személyben radikálisan szabad szexuális felfedező és empatikus szociális munkás is.

Végtére is a gyerek az első

Lehet-e hazugságra építeni értelmes életet, főleg másokét, a családtagjainkét, a gyerekünkét? Persze kizárólag az ő érdekükben! Van-e olyan érdek, ami fontosabb, mint az igazság?

Kísérleti fizika

Öveges József fizikus, piarista szerzetes, tanár, mondhatni mé­dia­­sztár volt a hatvanas–hetvenes években. Közvetlen stílusban, élvezetesen előadott ismeretterjesztő előadásai és a közben bemutatott kísérletek tették ismertté.

Micimackóék felnőttek

Ládaasztal a fő díszletelem a Három Holló pincehelyiségének apró színpadán, olyan, amilyenek mellett a fesztiválokon szoktunk iszogatni. Körülötte jégkockához hasonló, hol egységes kékben, hol különböző színekben pompázó ülések. Gyerekként nem egészen így képzeltük a Százholdas Pagonyt.

A ház torka

Egy Pireneusok mélyén megbújó faluban, a Clavell házban a család egyik nőtagja éppen haldoklik. Hörgő, bűzölgő, démonisztikus tusa ez, pokoli gyötrelem. Nem véletlenül gondolunk a pokolra és érezzük meg egy földöntúli lény jelenlétét.

Mi a művészet?

Hazánk kulturális miniszterének, Hankó Balázsnak – aki a 2023-as és a 2024-es szja-bevallásának „munkáltató” rovatába is „Kultúrális és Innovációs Minisztériumot” írt – érezhető, napi gondjai vannak a nyelvhasználattal.

A javaik és az életük

Válaszolnak… Az a legjobb ebben a szánalmas bolhacirkuszban, hogy válaszolnak, és megmagyarázzák. Hogy az nem is úgy van, mert nem is az övéké, csak épp náluk van, valahogy. Bérelték, lízingelték, amikor egy percre nem figyeltek oda, a nyakukba akasztotta valaki vagy valami. Néztem a tájat, és rám esett, a Jane Birkin meg a táskája, szerencsére nem az egész Gainsbourg család, gyerekkel, kutyával, szivarral.

Honfiak  

–Librettó–

(A helyszín az első négy felvonásban mindvégig a miniszterelnök dolgozószobája.)

Nemcsak a hősök arcai

82 éve, 1943. április 19-én kezdődött, és szűk egy hónapig tartott a varsói gettófelkelés. Miközben a nácik leszámoltak az alig felfegyverzett lázadókkal, porig rombolták a zsidók számára kijelölt városrészt, a túlélőket pedig haláltáborokba küldték, Varsó többi része a megszállás hétköznapjait élte. Hogyan emlékezik ma Lengyelország a világháború alatti zsidó ellenállás legjelentősebb mozzanatára?

„A legkevésbé sem keresztényi”

A nyugati populista mozgalmak és pártok a kereszténység kifacsart értelmezését használják fegyverként a hatalomért folytatott harcban, miközben a hagyományos kereszténydemokrácia identitásválságba került. A Princeton University professzora arra is figyelmeztet: legalább mi ne beszél­jünk szélsőjobboldali „hullámról”.

Mindenki hibázhat

Nem állítható, hogy a KSH direkt hamisítana adatot a szegénységi mutatók kiszámításánál. Mégis, valahogy mindig a „kellő” irányba mutatnak a számok.