A kiállítás a (hazai) katalógusok fejlődéstörténetét vázolja fel, s mutat rá arra, hogy milyen sokféle szempontból vizsgálható egy ilyen tárgy, médium. A Moholy-Nagy Művészeti Egyetem Designkurátori specializáció kurzusának hallgatói, illetve a tervező szakos hallgatói – Földi Eszter művészettörténész, az egyetem oktatójának vezetésével – két szemeszteren keresztül, különféle nézőpontok alapján vizsgálták a legfontosabb budapesti múzeumok katalógusait, aminek tapasztalatait most ezen a jól olvasható tárlaton mutatják fel a galériaként és könyvesboltként is funkcionáló ISBN pincehelyiségében.
Átlátható, jól strukturált kiállítás. Középen hosszan elnyúló asztal, a terem végében egy nyitott könyv vonalrajza tölti be a falat, a lebegő fehér polcon különféle katalógusok sorakoznak. Könnyen megtaláljuk az olvasási irányt; a terem egyik felében egy történeti áttekintést olvashatunk kellő arányérzékkel adagolt leíró blokkok formájában (Kiállítás és katalógus – Kezdetek; Magyarországi kezdetek; Kiállítások Budapest 1945 után; A katalógus megnő; Tudományos szakkönyv és designtárgy; Jövőkép?). A magyar fókusz ellenére a kiállítás nem spórolja meg a nemzetközi kitekintést sem: a katalógus születésétől, a párizsi Salon éves tárlatait kísérő salon livrets-ktől indulunk, majd térben és időben előrehaladva előbb kisebb, kevesebb, majd egyre több és nagyobb katalógus várja, hogy belelapozzunk – az egyik sarokban egyenesen egy „pizzásdobozba” csomagolt, public art tematikájú kiadványt találunk.
A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Ha szeretné elolvasni, legyen ön is a Magyar Narancs előfizetője, vagy ha már előfizetett, jelentkezzen be!
