Kiállítás

Út az asztalig

Katalógus katalógus. A lajstromtól a designtárgyig

  • Mayer Kitti
  • 2022. július 13.

Kritika

Aki katalógust vásárol, nagy valószínűséggel egy igényes kivitelű, vaskos (és borsos árú) könyvet kap, a legtöbb nagyszabású kiállítás mellé ugyanis elkészül a reprezentatív album is. Azon viszont kevesen gondolkodnak el, hogy 40-60-100 évvel ezelőtt hogyan festhetett egy-egy ilyen típusú kiadvány.

A kiállítás a (hazai) katalógusok fejlődéstörténetét vázolja fel, s mutat rá arra, hogy milyen sokféle szempontból vizsgálható egy ilyen tárgy, médium. A Moholy-Nagy Művészeti Egyetem Designkurátori specializáció kurzusának hallgatói, illetve a tervező szakos hallgatói – Földi Eszter művészettörténész, az egyetem oktatójának vezetésével – két szemeszteren keresztül, különféle nézőpontok alapján vizsgálták a legfontosabb budapesti múzeumok katalógusait, aminek tapasztalatait most ezen a jól olvasható tárlaton mutatják fel a galériaként és könyvesboltként is funkcionáló ISBN pincehelyiségében.

Átlátható, jól strukturált kiállítás. Középen hosszan elnyúló asztal, a terem végében egy nyitott könyv vonalrajza tölti be a falat, a lebegő fehér polcon különféle katalógusok sorakoznak. Könnyen megtaláljuk az olvasási irányt; a terem egyik felében egy történeti áttekintést olvashatunk kellő arányérzékkel adagolt leíró blokkok formájában (Kiállítás és katalógus – Kezdetek; Magyarországi kezdetek; Kiállítások Budapest 1945 után; A katalógus megnő; Tudományos szakkönyv és designtárgy; Jövőkép?). A magyar fókusz ellenére a kiállítás nem spórolja meg a nemzetközi kitekintést sem: a katalógus születésétől, a párizsi Salon éves tárlatait kísérő salon livrets-ktől indulunk, majd térben és időben előrehaladva előbb kisebb, kevesebb, majd egyre több és nagyobb katalógus várja, hogy belelapozzunk – az egyik sarokban egyenesen egy „pizzásdobozba” csomagolt, public art tematikájú kiadványt találunk.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.