Kiállítás

Út az asztalig

Katalógus katalógus. A lajstromtól a designtárgyig

  • Mayer Kitti
  • 2022. július 13.

Kritika

Aki katalógust vásárol, nagy valószínűséggel egy igényes kivitelű, vaskos (és borsos árú) könyvet kap, a legtöbb nagyszabású kiállítás mellé ugyanis elkészül a reprezentatív album is. Azon viszont kevesen gondolkodnak el, hogy 40-60-100 évvel ezelőtt hogyan festhetett egy-egy ilyen típusú kiadvány.

A kiállítás a (hazai) katalógusok fejlődéstörténetét vázolja fel, s mutat rá arra, hogy milyen sokféle szempontból vizsgálható egy ilyen tárgy, médium. A Moholy-Nagy Művészeti Egyetem Designkurátori specializáció kurzusának hallgatói, illetve a tervező szakos hallgatói – Földi Eszter művészettörténész, az egyetem oktatójának vezetésével – két szemeszteren keresztül, különféle nézőpontok alapján vizsgálták a legfontosabb budapesti múzeumok katalógusait, aminek tapasztalatait most ezen a jól olvasható tárlaton mutatják fel a galériaként és könyvesboltként is funkcionáló ISBN pincehelyiségében.

Átlátható, jól strukturált kiállítás. Középen hosszan elnyúló asztal, a terem végében egy nyitott könyv vonalrajza tölti be a falat, a lebegő fehér polcon különféle katalógusok sorakoznak. Könnyen megtaláljuk az olvasási irányt; a terem egyik felében egy történeti áttekintést olvashatunk kellő arányérzékkel adagolt leíró blokkok formájában (Kiállítás és katalógus – Kezdetek; Magyarországi kezdetek; Kiállítások Budapest 1945 után; A katalógus megnő; Tudományos szakkönyv és designtárgy; Jövőkép?). A magyar fókusz ellenére a kiállítás nem spórolja meg a nemzetközi kitekintést sem: a katalógus születésétől, a párizsi Salon éves tárlatait kísérő salon livrets-ktől indulunk, majd térben és időben előrehaladva előbb kisebb, kevesebb, majd egyre több és nagyobb katalógus várja, hogy belelapozzunk – az egyik sarokban egyenesen egy „pizzásdobozba” csomagolt, public art tematikájú kiadványt találunk.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.

A fájdalomdíj

A Szentháromság téren álló, túlméretezett és túldíszített neogótikus palota, az egykori Pénzügyminisztérium Fellner Sándor tervei alapján épült 1901–1904 között, de nem aratott osztatlan sikert. Túlzónak, hivalkodónak tartották; az már tényleg csak részletkérdés volt, hogy a kortárs építészethez semmi köze nem volt.

Így bomlik

Nehéz lenne pontosan belőni, hogy a Fidesz mióta építi – a vetélytársainál is sokkal inkább – tudatosan, előre megfontolt szándékkal hazugságokra a választási kampányait (1998-ban már egészen bizonyosan ezt tették). Az viszont látható pontosan, hogy e hazugságok idővel egyre képtelenebbek lettek.

„Ők nem láthatatlanok”

A Pirkadatig című krimiért 2023-ban elnyerte a legjobb mellékszereplőnek járó Ezüst Medvét. Transz színésznőként aktívan kiáll a transz emberek jogaiért és láthatóságáért – minderről és persze Tom Tykwer új filmjéről, A fényről is kérdeztük őt, amelynek mellékszereplőjeként a Szemrevaló Filmfesztiválra érkezett Budapestre.

Mindenki eltűnt

Egy Svédországban élő nyugdíjas postás, műfordító kezdeményezésére gyűjteni kezdték a nagyváradiak a magyar zsidó közösségről és tagjainak sorsáról szóló könyveket. A polcon műveik révén egymás mellé kerülnek szülők és gyerekek, akiket a holokauszt idején elszakítottak egymástól.

„Ez az identitásom része”

Megfeszített erővel vett részt az emberkereskedelem elleni küzdelemben, védett házakat vezetett, kimenekítésekben működött közre. A saját egészsége érdekében hátrébb lépett, de továbbra is dolgozik.

Vaskézzel

Az okozott kár értéke a nyomozás során még a tízszerese volt a vádiratban szereplő 6 millió forintnak. Az előkészítő ülés lehetőséget teremtett volna arra, hogy a szennyest ne teregessék ki, aztán minden másként alakult.