Színház

Poénból

Tartuffe a Városmajorban

  • Sándor Panka
  • 2022. július 13.

Kritika

A darab nyomokban Molière-t tartalmaz, olvassuk a figyelmeztetést a színlapon. És valóban: Rusznyák Gábor csak kiindulásnak használta a drámát. Új szöveg született, amely a Vas István-, Parti Nagy Lajos-, Petri György-fordításokat nem felhasználja, inkább csak felidézi.

A függöny még leeresztve, a nézőtér zsivajába a készülődő színészek civil(nek tűnő) veszekedésének hangja vegyül, a feszültség egyre nő. Az első jelenet seregszemléje aztán megalapozza az előadás hangulatát. Pernelle asszony (Máhr Ági) jól megmondja a magáét mindenkinek, legyen az vér szerinti vagy nem vér szerinti rokon (Menyemkettő, Sógorom­egy). Az előadás szimultán játszódik 1664-ben a Napi Király udvarában és napjainkban. A két idősík összekeverése folyamatos poénforrás, s teret ad a kortárs társadalmi kérdések, visszás helyzetek explicit megjelenítésének. A jelmezekben (Tihanyi Ildi) is megfigyelhető ez a kettősség: a díszes parókához Converse cipő dukál. A díszlet szintén Rusznyák Gábor munkája, amelynek hátteréül a világítás segítségével olykor átlátszóvá váló tükörfal szolgál. Neonzöld fénnyel villan fel időnként a patikák keresztje.

A Molière által vázlatosan felkent családtagok és az őket összekötő érzelmi szálak lélektani elemzése nagyon sokféle színházi értelmezésre adott már lehetőséget. Itt láthatóan nem ezek felfejtése és értelmezése volt a cél, a szerepek megmaradnak erősen eltúlzott karikatúráknak. Mariane (Prohászka Fanni) rózsaszín parókában szelfizik, lassított felvételben találnak egymásra a piperkőc Valérral (Börcsök Olivér). Cleante (Fandl Ferenc) küszködő színházigazgató, aki elveit viszonylag könnyen teszi félre, ha pénzről van szó. Elmira (Czakó Julianna) kétségbeesetten próbálja férje figyelmét felkelteni, legalább egy gyermeknemzés erejéig. Dorine (Czvikker Lilla) pedig rendre sikertelenül próbálja rányitni Orgon szemét az igazságra.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Magyar Péter-Orbán Viktor: 2:0

Állítólag kétszer annyian voltak az Andrássy úti Nemzeti Meneten, mint a Kossuth térre érkező Békemeneten, ám legalább ennyire fontos, hogy mit mondtak a vezérszónokok. Magyar Péter miszlikbe vágta Orbán Viktort egyebek mellett azzal, hogy saját szavait hozta fel ellene. Aztán megjött a Ryanair.

A béketárgyalás, ami meg sem történt

De megtörténhet még? Egyelőre elmarad a budapesti csúcs, és ez elsősorban azt mutatja, hogy Putyin és Trump nagyon nincsenek egy lapon. Az orosz diktátor hajthatatlan, az amerikai elnök viszont nem érti őt – és így újra és újra belesétál a csapdáiba.

Fél disznó

A film plakátján motoron ül egy felnőtt férfi és egy fiú. Mindketten hátranéznek. A fiú azt kutatja döbbenten, daccal, hogy mit hagytak maguk mögött, a férfi önelégülten mosolyog: „Na látod, te kis szaros lázadó, hova viszlek én?

Ketten a gombolyagok közt

Az Álmok az íróból lett filmrendező Dag Johan Haugerud trilógiájának utolsó darabja. Habár inkább az elsőnek érződik, hiszen itt az intimitás és a bimbózó szexualitás első lépé­seit viszi színre.

Dinnyék közt a gyökér

Ha van olyan, hogy kortárs operett, akkor A Répakirály mindenképpen az. Kovalik Balázs rendezése úgy nagyon mai, hogy közben komolyan veszi a klasszikus operett szabályait. Továbbírja és megőrzi, kedvesen ironizál vele, de nem neveti ki.