Film

Valaki jön

Max Walker-Silverman: A szerelem dallama

Kritika

Klasszikus, szinte filmiskolai expozíció, a főhős reggeli rutinjának bemutatása. Egy barázdált arcú hatvanas nő kilép a lakókocsijából a hegyvidéki kempingben.

Kisétál a tópartra, és a vízből kihúz egy kis rákcsapdát, majd szerény méretű zsákmányával visszasétál a lakókocsihoz, és felteszi főni a rákokat és a kávét is. A kinti padon jóízűen elfogyasztja a reggelit, aztán pedig vár. Nem tudjuk, hogy Faye (Dale Dickey) honnan jött és kire vagy mire vár, de jól láthatóan vár. A coloradói hegyek és a tópart mintha az időn kívül létezne, akárcsak Beckett Godot-jában, de a táj itt nem kilátástalanságot, hanem inkább reményt sugall. Faye-é nem értelmetlen várakozás, hanem talán valami újnak a kezdete.

A rendező Max Walker-Silverman lassan-lassan csepegteti az információkat; csak annyit árul el a láthatóan sokat megélt asszonyról, amennyit feltétlenül szükséges. Finoman, szinte észrevétlenül variálja a fent részletezett napi rutint, és fokozatosan nézőit is bevonja a várakozás bizsergető izgalmába. A film szerkezete, címéhez hűen, egy dalhoz hasonlít: a fő dallam variációkban visszatér, de végig felismerhető marad; egy ponton duetté válik, majd a fő szólam ismét magára marad. A monotóniát csak a nappali madárles, az éjszakai égbolt kémlelése és az öreg rádió hallgatása töri meg, a készülék valahogy mindig az adott hangulathoz éppen illő, ideálisan szemcsés, kopott countryballadát játszik. Faye magányát néhány váratlan találkozás enyhíti csupán: egyszer öt testvér költöztetné új helyre apjuk maradványait (melyek épp az ő lakókocsija alatt nyugszanak), máskor egy leszbikus pár invitálja őt vacsorára, időnként pedig benéz hozzá a postás, akit láthatóan reménykedve vár. Ahányszor kopognak lakókocsija ajtaján, idegesen megigazítja a haját, csinosítgatja magát; szerelem vagy annak az ígérete van a levegőben. Ez nem a kamaszkori első randi előtt érzett pezsgés, de valami abból is van benne; az egyszerre bölcs és kislányos Dickey ezer más apró rezdülés mellett ezt is szavak nélkül adja át.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.