Kicsit nehezen dekódolható, miért választotta Csiky Gergely ezt a címet, hiszen a szereplői lecsúszott úri alakok, az akkori világ jól ismert figurái: élősködők, akiknek kenyere a munkán kívül minden, zsarolnak, csalnak, hazudoznak, hogy pénzhez, megélhetéshez, pozícióhoz jussanak. A szó eredetileg szegény, vagyontalan „gyermekest” jelentett, azaz olyan embert, aki adójával nem, csak gyermekeivel szolgálja az államot.
A mű főszereplője Szederváry Kamilla, egykori markotányosnő, aki az emberek hazafias érzelmeiből igyekszik hasznot húzni. Elhunyt férjére, a „szabadságharc vértanújának” emlékére hivatkozva írja leveleit, s pumpolja áldozatait Mosolygó József zugügyvéd segítségével. Kisstílű szélhámosok, már-már szimpatikusak, akiknek hajlunk megbocsátani piti bűneiket. Mert végül is attól fejnek csak, akiktől lehet, és akkor meg kit is bántanak?
Egészen addig érezhetjük ezt, amíg be nem toppan az egyik áldozatuk, a milliomos birkatenyésztő, Timót Pál, aki a fővárosi előkelőségek életére vágyik, nyomában a nagyvadra hajtó Zátonyi Bence, a lecsúszott dzsentri szélhámos, akinek semmilyen eszköz nem drága azért, hogy pénzhez jusson. Hidegvérrel gázol át lelkeken, életeken és főleg nőkön, akik az ő világképében csupán használati tárgyak.
Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!
