Színház

Végre megálltak

Csiky Gergely: Az üzlet az üzlet, avagy eladó a menyasszony

Kritika

Az 1880-ban bemutatott A proletárok című darabot a kritikusok anno a magyar társadalmi dráma születéseként ünnepelték.

Kicsit nehezen dekódolható, miért választotta Csiky Gergely ezt a címet, hiszen a szereplői lecsúszott úri alakok, az akkori világ jól ismert figurái: élősködők, akiknek kenyere a munkán kívül minden, zsarolnak, csalnak, hazudoznak, hogy pénzhez, megélhetéshez, pozícióhoz jussanak. A szó eredetileg szegény, vagyontalan „gyermekest” jelentett, azaz olyan embert, aki adójával nem, csak gyermekeivel szolgálja az államot.

A mű főszereplője Szederváry Kamilla, egykori markotányosnő, aki az emberek hazafias érzelmeiből igyekszik hasznot húzni. Elhunyt férjére, a „szabadságharc vértanújának” emlékére hivatkozva írja leveleit, s pumpolja áldozatait Mosolygó József zugügyvéd segítségével. Kisstílű szélhámosok, már-már szimpatikusak, akiknek hajlunk megbocsátani piti bűneiket. Mert végül is attól fejnek csak, akiktől lehet, és akkor meg kit is bántanak?

Egészen addig érezhetjük ezt, amíg be nem toppan az egyik áldozatuk, a milliomos birkatenyésztő, Timót Pál, aki a fővárosi előkelőségek életére vágyik, nyomában a nagyvadra hajtó Zátonyi Bence, a lecsúszott dzsentri szélhámos, akinek semmilyen eszköz nem drága azért, hogy pénzhez jusson. Hidegvérrel gázol át lelkeken, életeken és főleg nőkön, akik az ő világképében csupán használati tárgyak.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Vérző papírhold

  • - ts -

A rendszeresen visszatérő témák veszélyesek: mindig felül kell ütni a tárgyban megfogalmazott utolsó állítást. Az ilyesmi pedig egy filmzsánerbe szorítva a lehetőségek folyamatos korlátozását hozza magával.

Szűznemzés

Jobb pillanatban nem is érkezhetett volna Guillermo del Toro új Frankenstein-adaptációja. Egy istent játszó ifjú titán gondolkodó, tanítható húsgépet alkot – mesterséges intelligenciát, ha úgy tetszik.

Bárhol, kivéve nálunk

Hajléktalan botladozik végig a városon: kukákban turkál; ott vizel, ahol nem szabad (mert a mai, modern városokban szabad még valahol, pláne ingyen?); már azzal is borzolja a kedélyeket, hogy egyáltalán van.

Brahms mint gravitáció

A kamarazenélés közben a játékosok igazán közel kerülnek egymáshoz zeneileg és emberileg is. Az alkalmazkodás, kezdeményezés és követés alapvető emberi kapcsolatokat modellez. Az idei Kamara.hu Fesztivál fókuszában Pablo Casals alakja állt.

Scooter inda Művhaus

„H-P.-t, Ferrist és Ricket, a három technoistent két sarkadi vállalkozó szellemű vállalkozó, Rácz István és Drimba Péter mikrobusszal és személyautóval hozza Sarkadra május 25-én. Ezen persze most mindenki elhűl, mert a hármuk alkotta Scooter együttes mégiscsak az európai toplista élvonalát jelenti. Hogy kerülnének éppen Magyarországra, ezen belül Sarkadra!?” – írta a Békés Megyei Népújság 1995-ben arról a buliról, amelyet legendaként emlegetnek az alig kilencezer fős határ menti kisvárosban.

Who the Fuck Is SpongyaBob?

Bizonyára nem véletlen, hogy az utóbbi években sorra születnek a legfiatalabb felnőtteket, a Z generációt a maga összetettségében megmutató színházi előadások. Elgondolkodtató, hogy ezeket rendre az eggyel idősebb nemzedék (szintén nagyon fiatal) alkotói hozzák létre.

A Mi Hazánk és a birodalom

A Fidesz főleg az orosz kapcsolat gazdasági előnyeit hangsúlyozza, Toroczkai László szélsőjobboldali pártja viszont az ideo­lógia terjesztésében vállal nagy szerepet. A párt­elnök nemrég Szocsiban találkozott Dmitrij Medvegyevvel, de egyébként is régóta jól érzi magát oroszok közt.