Film

Vértelenül

Joel Coen: Macbeth tragédiája

Kritika

A „skót darab” – így emlegetik színházi körökben Shakespeare legrövidebb és egyik legvéresebb drámáját. Átkok, balszerencse, titokzatos balesetek kötődnek mind színpadi, mind filmes adaptációihoz, és változatos rítusok, amelyekkel távol lehet tartani a balsorsot.

Például, aki idéz a darabból vagy kiejti a száján a címet, annak ki kell mennie a teremből, kopogás után visszajönni, háromszor körbefordulni, köpködni. A módszerek változatosak. Bár maga Macbeth skót uralkodó valóban létezett, Shakespeare színművének eseményei e tekintetben minimum pontatlanok. A színháztörténészek szerint nem is a történelmi hűség, hanem a történelmi kommentár a darab veleje. A feltehetően 1606-ban szültetett művet hitték már burkolt Jakab-kritikának (Skóciából csak barbárság, káosz és vér származik, ez lesz Anglia sorsa is, ha skót királya lesz), ám a Bárd inkább az 1605-ös lőporos összeesküvést kommentálhatta, amelynek során néhány katolikus angol nemes (állítólag jezsuita papok segítségével) kis híján eltette láb alól Stuart Mária örökösét. A boszorkányok kettős beszéde, enigmatikus jóslatai felidézik a jezsuitáknak tulajdonított többértelmű fogalmazásmódot, amelyekkel a bűneiket takargatják (érdekesség, hogy Jakab király rettegett a boszorkányoktól, de megszállottan kutatta is őket), maga Jakab pedig magától Banquótól származik. Így a darab talán inkább Jakab mellett foglal állást, mint ellene.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.