Film

Hiányos lázgörbe

Mr. Saturday Night

Kritika

Robert Stigwoodról (1934–2016) nem mondható el, hogy személyével ne foglalkozott volna kellőképpen a Kádár-kori ifjúsági sajtó.

Az ausztrál származású menedzsert egyszerre mutatták zseniális ötletembernek és kegyetlen kizsákmányolónak, a popipar „agytrösztjének” és divatdiktátorának, aki kizárólag olyan szakelemekkel említhető egy napon, mint Parker ezredes vagy Brian Epstein. De míg az ezredes a mutatványosbódék kegyetlen üzleti modelljével használta ki Elvis Presley-t, Epstein pedig akkor adagolta túl gyógyszerét, amikor fő műve, a Beatles a csúcsra ért, Stigwood hosszú távon bizonyult a leginnovatívabb popszakembernek az 1970-es évek végéig, ráadásul afféle self made manként. (1955-ben hagyta ott Ausztráliát, és telepedett le Londonban.) A hatvanas évek elején az első szintetizátorvarázsló, Joe Meek és pártfogoltjainak útját egyengette, majd Brian Epstein és a Beatles mellett dolgozott, de a Cream és a The Who sikeres menedzselésével vált a brit könnyűzene jelentős alakjává. De a legnagyobb húzása az volt, hogy pacsirta képességű honfitársaiból, a Gibb fivérekből a pszichedelikus rock fénykorában is képes volt sztárt faragni – a Bee Geest 1967–1968-ban le sem lehetett vakarni a slágerlistákról.

Arra viszont a legmerészebb álmukban nem gondolhattak sem a Bee Gees tagjai, sem Robert Stigwood, hogy e világsiker konkrétan eltörpül ahhoz a tíz évvel későbbi őrülethez képest, amely már a születése idején is önmaga paródiájának tűnt, mégis az egész világ leborult előtte. Ez pedig nem volt más, mint a Szombat esti láz című film, amely nemcsak a főszereplő John Travolta, de a Gibb testvérek mennybemenetelét is jelentette – természetesen diszkóritmusban. A produkció semmihez sem mérhető kasszasiker lett 1977–1978-ban; a filmzenét tartalmazó dupla album később minden idők egyik legnagyobb, 40 milliós példányszámú lemezének bizonyult, a 3,5 millió dollárból forgatott film pedig 237 millió dollárt hozott. Mindez Stigwood számára akkora haszonnal járt, hogy még az olyan, pár évvel korábban világhíressé vált színházi és filmes produkcióit is elhomályosította, mint a Hair vagy a Jézus Krisztus Szupersztár.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Fél disznó

A film plakátján motoron ül egy felnőtt férfi és egy fiú. Mindketten hátranéznek. A fiú azt kutatja döbbenten, daccal, hogy mit hagytak maguk mögött, a férfi önelégülten mosolyog: „Na látod, te kis szaros lázadó, hova viszlek én?

Ketten a gombolyagok közt

Az Álmok az íróból lett filmrendező Dag Johan Haugerud trilógiájának utolsó darabja. Habár inkább az elsőnek érződik, hiszen itt az intimitás és a bimbózó szexualitás első lépé­seit viszi színre.

Dinnyék közt a gyökér

Ha van olyan, hogy kortárs operett, akkor A Répakirály mindenképpen az. Kovalik Balázs rendezése úgy nagyon mai, hogy közben komolyan veszi a klasszikus operett szabályait. Továbbírja és megőrzi, kedvesen ironizál vele, de nem neveti ki.

Az esendő ember felmutatása 5.6-os rekesszel, 28-as optikával

  • Simonyi Balázs
Az október közepén elhunyt Benkő Imre az autonóm fotóriport műfajában alkotott, a hétköznapiból metszett ki mintákat, és avatta az átlagost elemeltté. Méltóságot, figyelmet adott alanyainak, képeiről nyugalom, elfogadás és az ezredforduló évtizedeinek tömény lenyomata világlik.

Trump, a nagy béketeremtő?

Bár a gázai háborút sikerült leállítani, a Trump-féle „peace deal” valójában ott sem egy békemegállapodás, legfeljebb egy keretterv. Ukrajna esetében viszont Trump még a béketerv precíz kiszabásáig sem jutott el.

Vadászok, kergetők, árulók

Nyíltan támogatja a Magyar Önvédelmi Mozgalom a Mi Hazánk céljait – kérdés, hogy a Fideszt is kiszolgálják-e. Az utóbbi időben sokan léptek be a szervezetbe. Egyes tagok úgy vélik, hogy a mozgalomra túl nagy hatást gyakorolnak a pártok.