Lemez

World music: kapaszkodó

a sötétben: szabad egy táncra?

Susana Baca: Palabras Urgentes A hetvenhét éves Susana Baca az afroperui zenei hagyomány szinonimája. Ezt kutatja, ezt tanítja, erre hozta létre Negro Continuo nevű intézetét, és erről szólnak a lemezei, amelyek közül három is latin Grammyt kapott. Az első felvételeit a hetvenes években készítette, de kellett két évtized, hogy Perun túl is felfigyeljenek rá. Illetve David Byrne kellett, akinek a spanyoltanára mutatta meg Baca Maria Lando című dalát. Szerelem az első hallásra – így került Baca az 1995-ös Afro-Peruvian Classics: The Soul of Black Peru című Luaka Bop-kiadványra.

És azóta nincs megállás. A Palabras Urgentes a 16. – és alighanem az egyik legjobb – albuma. Sürgető szavak a címe, olyan gondokra utalva, mint a korrupció vagy a globális felmelegedés, de nyugalom: a Bacától elválaszthatatlan gyöngédségben sincs hiány. És amilyen sokrétű a dalok költészete, olyan változatos a hangvétele is, rezesbandával és ütősökkel, marimbával és zongorával, hegedűvel, bőgővel és gitárral. Baca nemcsak a fekete Peru muzsikájáról tud mindent, de arról is, amibe az Latin-Amerikában beágyazódott. Az a legkevesebb, hogy a tangó, a cumbia vagy a salsa felé kacsingat – azt más is tudja –, de mindezt úgy, hogy abból egy jellegzetes, külön bejáratú világ kerekedik ki. Olykor szívszorító, olykor magával ragadó, de mindig frissességgel és igazi élettel teli. (Real World/Universal, 2021)

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.