Kritika
Nietzsche halott
Korunk erős realizmuskényszere olykor egészen elfeledteti velünk, hogy bármit csinálhatunk, s csak akkor szab határt a józan ész, ha hagyjuk.
Pakolj helyettem
Mintha szándékosan zárná magát kalodába Szilágyi Zsófia a filmjei szerkezetével, legalábbis az első két rendezése ezt sugallja.
A szemlélődő szép szeme
Mit nevezünk művészetnek? Meg tudjuk határozni egyáltalán? Maguk a művészek is tartózkodnak attól, hogy alkotásaik jelentését, üzenetét egyértelműsítsék.
Zsidó magyarok, magyar zsidók
„Nem tudom elképzelni…, hogy bennünket ki lehessen iktatni a magyar életből” – írta 1939-ben Kner Imre, a valaha élt egyik legnagyszerűbb magyar tipográfus.
Mintha meg sem született volna
Nincsen kerek évforduló, úgyhogy csak részben tudjuk alátámasztani a műsor egyik pesszimista megállapítását, miszerint Jancsó Miklósról ma már senki nem beszél.
Minden szenvedés ellenére
Felvillanó fények, tíz ember fekszik a színpadon. A villódzásból felsejlő mozdulatok aztán közös hullámzásba torkollnak, miközben a világítás is megnyugszik. A tagok egyszerre mozognak, aztán szépen lassan, egyesével, ki-ki a saját ritmusában folytatja, hogy aztán újra egy ritmusban létezzenek.
Végre eljött az a nap
Az év egyik legnagyobb és legfontosabb visszatérése Matt Johnsonhoz és The The nevű, lényegében egyszemélyes zenekarához köthető.
Hol vannak a rómaiak?
Ha van bármi, ami megkülönbözteti az embert az állattól, az a történetmesélés, a képesség, hogy úgy mondjunk el valamit, ahogy… lehetett volna, kijavítva a valóságot, ahol az elbukott.
Zsúr
Aki nem tudja
A napokban Budapesten parádézó veterán géniusz, Wim Wenders 1987-es remekművében, a Berlin felett az égben a gyerekek látják azt a szemükkel, amit a felnőttek el sem tudnak képzelni: az ég összes angyalait.
Nulláról indulva
Szinte biztosra vehető, hogy bármit is ad ki a jövőben Nick Cave, azt mindenki ahhoz mérten fogja hallgatni, hogy vannak-e benne utalások az őt ért veszteségekre.