Az Európai Bizottság azt javasolja, hogy függesszék fel a Magyarországnak szánt uniós források egy résznek a kifizetését az uniós pénzeszközökkel való rossz gazdálkodással kapcsolatos aggályok miatt – erről Johannes Hahn, költségvetésért felelős uniós biztos számolt be vasárnapi sajtótájékoztatóján.
Eszerint
a bizottság azt javasolja a tagállami kormányokat tömörítő Európai Unió Tanácsának, hogy függessze fel a magyar kohéziós program három részére vonatkozó pénzek 65 százalékát, mintegy 7,5 milliárd eurót (3000 milliárd forint).
Ez az összeg a 2027-ig tartó költségvetési időszakra vonatkozó teljes kohéziós források mintegy harmada.
A tanácsnak most egy hónapja van arra, hogy minősített többséggel döntsön a bizottság javasolta intézkedések elfogadásáról. Ez az időszak kivételes körülmények között legfeljebb további két hónappal meghosszabbítható. A testület sajtóközleménye szerint Magyarország vállalta, hogy november 19-ig teljes körűen tájékoztatja a bizottságot a kulcsfontosságú végrehajtási lépések teljesítéséről. Az Európai Bizottság ezért arra kérte az Európai Unió Tanácsát, hogy addig várjon a döntéssel.
Az uniós biztos elmondta: a bizottság egyhangú döntést hozott a Magyarországgal kapcsolatos jogállamisági eljárás következő lépéséről. „Ez az első olyan ügy, amely az unió pénzügyi érdekeinek védelmét célozza” – jelentette ki. „A mai határozat egyértelműen bizonyítja, hogy a bizottság eltökélt az uniós költségvetés védelmében, és hogy minden rendelkezésünkre álló eszközt felhasználunk e fontos cél érdekében” – tette hozzá.
Hahn biztos kifejtette: a bizottság döntése a testület és a magyar hatóságok között az elmúlt hónapokban folytatott intenzív párbeszédre épül, amelynek eredményeként Magyarország számos korrekciós intézkedést javasolt a folyamat hivatalos elindításakor azonosított bizottsági aggályok orvoslására. A bizottság alaposan értékelte a magyar választ, különösen azt vizsgálva, hogy a korrekciós intézkedések megfelelően kezelik-e a testület eredeti megállapításait. Ahhoz, hogy az intézkedések megfelelőnek minősüljenek, meg kell szüntetni a jogállamiság elveinek megsértését és/vagy az EU pénzügyi érdekeit, és az uniós költségvetést fenyegető kockázatokat.
Hahn arról is beszélt, hogy a magyar ügyészségi, igazságszolgáltatási és közbeszerzési rendszerrel nagyon sok probléma van, de, mint mondta, a magyar kormány fontos reformintézkedésekre szánta el magát, 17 új törvényt fogadna el a korrupció elleni fellépés jegyében.
A bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a javasolt korrekciós intézkedések elvileg képesek lennének kezelni a szóban forgó problémákat, amennyiben azokat megfelelően részletezik a vonatkozó jogszabályokban és szabályokban, és ennek megfelelően hajtják végre. A kulcsfontosságú végrehajtási lépések teljesítéséig azonban, a bizottság úgy véli, hogy a jelenlegi szakaszban továbbra is fennáll a költségvetést érintő kockázat.
„Ez magyarázza a mai határozatot és a javasolt intézkedéseket, amelyek figyelembe veszik a Magyarország által benyújtott korrekciós intézkedéseket is” – mondta Hahn. Hozzátette: „A költségvetés számára ebben a szakaszban továbbra is fennáll a kockázat, ezért nem vonhatjuk le azt a következtetést, hogy az uniós költségvetés védett”.
A bizottsági javaslatról az uniós tagállamok gazdasági és pénzügyminisztereit tömörítő tanácsi formáció, az ECOFIN hivatott dönteni többségi szavazással. „Addig is a bizottság figyelemmel kíséri a helyzetet, és folyamatosan tájékoztatja a tanácsot minden olyan lényeges elemről, amely hatással lehet a jelenlegi értékelésére” – közölte a bizottság.
