Az internet globális, demokratikus értékek mentén történő szabályozását célzó politikai nyilatkozatot írt alá 56 ország, köztük az Egyesült Államok csütörtökön. A nyilatkozatot azután írták alá, miután Washington azzal vádolta meg Oroszországot, hogy az ukrajnai internethozzáférést korlátozó akcióival igyekszik erősíteni az ország elleni háborút.
Az Internet Jövőjének Nyilatkozata elnevezésű politikai deklaráció az első ilyen jellegű kezdeményezés. Az emberi jogok védelmét, az információ szabad áramlásának előmozdítását, a felhasználók magánéleti jogainak védelmét és a növekvő globális digitális gazdaság szabályozását célozza.
A nyilatkozat része azoknak a válaszintézkedéseknek, amelyeket - az amerikai kormányzat két tisztségviselőjének megfogalmazása szerint - azért hoztak, hogy fellépjenek az Oroszországhoz és Kínához hasonló országok "támadó jellegű internetpolitikájának veszélyes, új modelljével" szemben.
Az Egyesült Államok globálisan is "növekvő digitális tekintélyelvűséget" érzékel, amikor az Oroszországhoz hasonló államok a szólásszabadság elnyomására, a független hírportálok cenzúrázására, a választásokba való beavatkozásra, a dezinformáció népszerűsítésére és állampolgárai más emberi jogainak megtagadására tesznek lépéseket - tették hozzá az amerikai tisztségviselők.
Az Ukrajna elleni orosz háború február 24-i megindítása óta oroszországi hekkerek már számos kibertámadást hajtottak végre Ukrajna ellen, de az amerikai kormányzati tisztviselők szerint ez a monstani politikai nyilatkozat nem a kiberháború elleni legújabb fellépés. A deklaráció a Fehér Ház tavalyi erőfeszítésének egy módosított változata, amellyel a demokratikus országok koalícióját igyekeztek felsorakoztatni egy nyitott és szabad világháló koncepciója körül.
A nyilatkozatott aláíró országok közt szerepel Magyarország is, illetve Ausztrália, Ausztria, Argentína, Belgium, Csehország, Dánia, Észtország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Izrael, Japán, Kanada, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Nagy-Britannia, Németország, Olaszország, Románia, Szlovákia, Ukrajna, továbbá az Európai Bizottság is.
