Nekrológ

A Balkán demokrata Sziszüphosza

Latinka Perović (1933–2022)

  • Végel László
  • 2023. január 4.

Külpol

A szerbiai demokratikus mozgalmak egyik legfontosabb szereplője december 12-én, életének 90. évében hunyt el. Latinka Perović élete és munkássága hűen tükrözte a balkáni világ ellentmondásait, drámáját és kudarcait. Aktív szereplője volt Európa 1945 utáni legnagyobb experimentumának, az orosz modelltől eltérő, több nemzet együttműködésén alapuló, szocialista Jugoszlávia aranykorának, s tanúja és kritikusa volt annak a történetnek, amely során ez az ország Európa leggyengébb láncszemeként és páriájaként, véres háborúkban megsemmisült.

Családja, rokonai 1941-ben csatlakoztak a kommunisták vezette antifasiszta mozgalomhoz. Párhuzamosan diplomázott történettudományokból és politikai tudományokból a belgrádi egyetemen, de már korábban, 1951-ben tagja lett Jugoszlávia Kommunista Pártjának. 1965-ben a Szerbiai Kommunista Szövetség Központi Bizottságának tagja, majd titkára lett. Erről a posztjáról a liberalizmus vádjával 1972-ben Tito javaslatára eltávolították; két évvel később ki is zárták a pártból. 1976 és 1998 között az Újkori Szerb Történeti Intézetben dolgozott, kutatási területe a szerbiai liberális és a nemzeti radikális pártok és mozgalmak eszmetörténete volt. Több mint 20 monográfiát írt, számtalan forráskiadást, esszét, tanulmányt, előadást tett közzé, annak ellenére, hogy 1983-ig publikációs tilalom alatt állt. Iskolát teremtett, számos fiatalabb történész vallja magát a tanítványának. És közben a „másik Szerbia” szellemi iránytűje lett.

*

A hatvanas években Szerbiában tavaszi szellők lengedeztek. 1968-ban a nyugati orientációjú volt külügyminiszter, Marko Nikezić lett a Szerbiai Kommunista Szövetség elnöke, a párt második embere pedig a tudósnak készülő Latinka Perović.

Jugoszlávia nyitottsága, meghatározó nyugati gazdasági és kereskedelmi kapcsolatai ekkorra súlyos ellentmondásokhoz vezettek a politikai rendszeren és a politikai kultúrán belül. Tito 1948-ban eltávolodott a sztálinizmustól, ügyes külpolitikával egyensúlyozott a bipoláris világban, megalapozta az el nem kötelezettség politikáját. A Vajdaság és Koszovó autonómiájának biztosításával korlátokat állított az országon belüli szerb teljhatalom elé, nagyobb önállóságot adott a tagköztársaságoknak, és ezzel biztosította a nemzetek közötti erőegyensúlyt is. Mindeközben erőteljesen modernizálta az országot.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Fél disznó

A film plakátján motoron ül egy felnőtt férfi és egy fiú. Mindketten hátranéznek. A fiú azt kutatja döbbenten, daccal, hogy mit hagytak maguk mögött, a férfi önelégülten mosolyog: „Na látod, te kis szaros lázadó, hova viszlek én?

Ketten a gombolyagok közt

Az Álmok az íróból lett filmrendező Dag Johan Haugerud trilógiájának utolsó darabja. Habár inkább az elsőnek érződik, hiszen itt az intimitás és a bimbózó szexualitás első lépé­seit viszi színre.

Dinnyék közt a gyökér

Ha van olyan, hogy kortárs operett, akkor A Répakirály mindenképpen az. Kovalik Balázs rendezése úgy nagyon mai, hogy közben komolyan veszi a klasszikus operett szabályait. Továbbírja és megőrzi, kedvesen ironizál vele, de nem neveti ki.

Az esendő ember felmutatása 5.6-os rekesszel, 28-as optikával

  • Simonyi Balázs
Az október közepén elhunyt Benkő Imre az autonóm fotóriport műfajában alkotott, a hétköznapiból metszett ki mintákat, és avatta az átlagost elemeltté. Méltóságot, figyelmet adott alanyainak, képeiről nyugalom, elfogadás és az ezredforduló évtizedeinek tömény lenyomata világlik.

Trump, a nagy béketeremtő?

Bár a gázai háborút sikerült leállítani, a Trump-féle „peace deal” valójában ott sem egy békemegállapodás, legfeljebb egy keretterv. Ukrajna esetében viszont Trump még a béketerv precíz kiszabásáig sem jutott el.

Vadászok, kergetők, árulók

Nyíltan támogatja a Magyar Önvédelmi Mozgalom a Mi Hazánk céljait – kérdés, hogy a Fideszt is kiszolgálják-e. Az utóbbi időben sokan léptek be a szervezetbe. Egyes tagok úgy vélik, hogy a mozgalomra túl nagy hatást gyakorolnak a pártok.