Nekrológ

A Balkán demokrata Sziszüphosza

Latinka Perović (1933–2022)

  • Végel László
  • 2023. január 4.

Külpol

A szerbiai demokratikus mozgalmak egyik legfontosabb szereplője december 12-én, életének 90. évében hunyt el. Latinka Perović élete és munkássága hűen tükrözte a balkáni világ ellentmondásait, drámáját és kudarcait. Aktív szereplője volt Európa 1945 utáni legnagyobb experimentumának, az orosz modelltől eltérő, több nemzet együttműködésén alapuló, szocialista Jugoszlávia aranykorának, s tanúja és kritikusa volt annak a történetnek, amely során ez az ország Európa leggyengébb láncszemeként és páriájaként, véres háborúkban megsemmisült.

Családja, rokonai 1941-ben csatlakoztak a kommunisták vezette antifasiszta mozgalomhoz. Párhuzamosan diplomázott történettudományokból és politikai tudományokból a belgrádi egyetemen, de már korábban, 1951-ben tagja lett Jugoszlávia Kommunista Pártjának. 1965-ben a Szerbiai Kommunista Szövetség Központi Bizottságának tagja, majd titkára lett. Erről a posztjáról a liberalizmus vádjával 1972-ben Tito javaslatára eltávolították; két évvel később ki is zárták a pártból. 1976 és 1998 között az Újkori Szerb Történeti Intézetben dolgozott, kutatási területe a szerbiai liberális és a nemzeti radikális pártok és mozgalmak eszmetörténete volt. Több mint 20 monográfiát írt, számtalan forráskiadást, esszét, tanulmányt, előadást tett közzé, annak ellenére, hogy 1983-ig publikációs tilalom alatt állt. Iskolát teremtett, számos fiatalabb történész vallja magát a tanítványának. És közben a „másik Szerbia” szellemi iránytűje lett.

*

A hatvanas években Szerbiában tavaszi szellők lengedeztek. 1968-ban a nyugati orientációjú volt külügyminiszter, Marko Nikezić lett a Szerbiai Kommunista Szövetség elnöke, a párt második embere pedig a tudósnak készülő Latinka Perović.

Jugoszlávia nyitottsága, meghatározó nyugati gazdasági és kereskedelmi kapcsolatai ekkorra súlyos ellentmondásokhoz vezettek a politikai rendszeren és a politikai kultúrán belül. Tito 1948-ban eltávolodott a sztálinizmustól, ügyes külpolitikával egyensúlyozott a bipoláris világban, megalapozta az el nem kötelezettség politikáját. A Vajdaság és Koszovó autonómiájának biztosításával korlátokat állított az országon belüli szerb teljhatalom elé, nagyobb önállóságot adott a tagköztársaságoknak, és ezzel biztosította a nemzetek közötti erőegyensúlyt is. Mindeközben erőteljesen modernizálta az országot.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”