Interjú

„A biztonság mindig pénzbe kerül”

Nepop Ljubov, Ukrajna magyarországi nagykövete

Külpol

Putyint csak akkor lehet megállítani, ha a világ összefog és segít Ukrajnának. A nagykövetet többek között arról kérdeztük, van-e kapcsolat az Ukrajnából elhurcolt emberekkel, hogyan képzelik az ország újjáépítését, és mit gondol arról, hogy Magyarország felmentést kapott az olajembargó alól.

Magyar Narancs: Lassan századik napja tart a háború (az interjú június 2-án, csütörtökön készült). Korábban úgy tűnt, hogy Putyin egész Ukrajnát el akarja foglalni. Ön többször hangsúlyozta interjúiban, hogy ha ez sikerül, az orosz elnök akár tovább is menne Ukrajna határainál. Most hogy látja, mi Putyin háborús terve: még mindig az egész országot akarja bekebelezni, vagy inkább a Donyeck–Luhanszk régióra koncentrál?

Nepop Ljubov: Száz nap alatt Putyinnak nem sikerült megvalósítania a tervét. Az elején arra számított, hogy egész Ukrajnát el tudja foglalni, az ukránok pedig virágokkal várják az orosz hadsereget. Amikor ellenállásba ütköztek, megváltoztak a tervek, és Putyin azt gondolta, hogy az ország keleti és központi részét tudja majd elfoglalni. Jelen fázisban Donyeck és Luhanszk megye, illetve Herszon és Zaporizzsja megye is veszélyben van. De Putyin valószínűleg még mindig az egész ország bekebelezésére vágyik, illetve nemcsak arra, hanem a posztszocialista országokra is, sőt az egész európai rendszer megváltoztatására. Azt azért je­gyezzük meg, hogy maga a háború már nyolc éve tart. Sokszor hallottuk, hogy ha Putyin készül is valamire, az csak a megszállt Donyeck és Luhanszk megyékre vonatkozik majd, Kijev messze van. Kijev és Donyeck között majdnem 800 kilométer a távolság, ugyanannyi, mint Kijev és Ungvár között, amely a magyar határnál fekszik. Kijev és Luhanszk között 840 kilométer van, majdnem ugyanannyi, mint Kijev és Nyíregyháza között. A kijeviek ébredtek már arra, hogy rakétával lövik őket. Szeretném, ha másnak nem kellene ugyanezt az élményt átélni. Az orosz elnöknek vannak tervei, de ezeket meg lehet akadályozni, ha a partnerek segítenek Ukrajnának befejezni a háborút, és kiszorítani az orosz hadsereget az ukrán területekről.

MN: Sok hírt lehet arról olvasni, hogy az orosz erők kimerülőben vannak, fogytán a hadsereg muníciója. Ez igaz lehet? Meddig tarthat a háború?

NL: Az már kiderült, hogy az orosz hadsereg nem olyan erős, mint amire számítottunk, de még így is számottevő. Február vége óta több mint 30 ezer katonát veszítettek, 210 repülőgépet, 175 helikoptert, több mint 1300 tankot, vagyis komoly emberi és haditechnikai veszteségeik vannak, ráadásul a motivációban is megjelennek a problémák. Oroszország arra is számított, hogy nem lesz ekkora egyetértés az ukránok támogatásában az EU és a NATO-tagországok között. Ezért ma az orosz hadsereg állapota sokkal rosszabb, mint február végén, ugyanakkor még mindig sokan vannak. A háború egyébként akár holnap is befejeződhetne, ha Putyin úgy döntene. Vagy ha az orosz nép kellő nyomást gyakorolna a vezetésre. De az orosz nép többsége hallgat, nagy része pedig támogatja a háborút. Vagy­is addig kell harcolnunk és védekeznünk, amíg meg nem nyerjük a háborút. Ez viszont azon múlik, hogy milyen sok védelmi eszköz és fegyver áll a rendelkezésünkre. Puszta kézzel nagyon nehéz védekezni. Ha van fegyver, akkor gyorsabban ki tudjuk szorítani az orosz hadsereget az országunkból, meg tudjuk nyerni a háborút, és el tudjuk hozni a békét magunknak és mindenki másnak is.

MN: Az ukrán emberi jogi ombudsman szerint több mint 1,2 millió ukrán állampolgárt deportáltak eddig Oroszországba, köztük több száz gyereket. Csak a mariupoli Azovsztal acélműből több száz ember került orosz területekre. Van pontosabb adat arról, hány embert vihettek el eddig Ukrajnából? Van ezekkel az emberekkel bármilyen kapcsolatuk?

NL: Jelenleg nincs pontos adatunk arról, hogy eddig hány embert hurcoltak el, azok az adatok is, amiket említett, csak kalkulációk. Abból tudunk saccolni, hogy hányan próbáltak elmenekülni a humanitárius folyosókon, ahol a megállapodás ellenére az oroszok sokszor megölik a civileket. Azt tudjuk, hogy az orosz erők és az Oroszország által megszállt területeken filtrációs táborokat hoztak létre, ahol elkülönítik az embereket. Vannak, akiket megkínoznak, vannak, akiket megölnek, másokat továbbküldenek Oroszország távolabbi területeire. Ezektől az emberektől elveszik az útlevelüket, az orosz állampolgárság felvételére kényszerítik vagy messzire hurcolják őket. Az a céljuk, hogy minden lehetséges kapcsolatot elveszítsenek Ukrajnával. A deportált emberekkel nincs kapcsolatunk: ha Oroszország távolabbi területeire kerülnek, nagyon nehéz elérni őket, és onnan nehezebb megszökni is. Az a háború befejezése után is nagy probléma lesz, hogyan fogjuk őket megtalálni és visszahozni, a pszichológiai trauma kezeléséről nem is beszélve.

MN: Az Azovsztal eleste után Zelenszkij elnök fogolycserét említett, és többször történt is már fogolycsere a két ország között. Ilyenkor hogyan zajlik a kommunikáció, a tárgyalás?

NL: Amikor hadifogságba esett ukránokat próbálunk visszahozni Oroszországból, a nemzetközi közvetítők is fontos szerepet játszanak. Erről bővebb információt nem közölhetek. Egy óvatlan kijelentés emberek életébe kerülhet.

 
Fotó: Sióréti Gábor

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Ha szeretné elolvasni, legyen ön is a Magyar Narancs előfizetője, vagy ha már előfizetett, jelentkezzen be!

Neked ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Vezető és Megvezető

Ha valaki megnézi a korabeli filmhíradókat, azt látja, hogy Hitlerért rajongtak a németek. És nem csak a németek. A múlt század harmincas éveinek a gazdasági válságból éppen csak kilábaló Európájában (korántsem csak térségünkben) sokan szerettek volna egy erőt felmutatni képes vezetőt, aki munkát ad, megélhetést, sőt jólétet, nemzeti öntudatot, egységet, nagyságot – és megnevezi azokat, akik miatt mindez hiányzik.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.

Hallják, hogy dübörgünk?

A megfelelően lezárt múlt nem szólhat vissza – ennyit gondolnak történelmünkről azok a politikai aktorok, akik országuk kacskaringós, rejtélyekben gazdag, ám forrásokban annál szegényebb előtörténetét ideológiai támaszként szeretnék használni ahhoz, hogy legitimálják jelenkori uralmi rendszerüket, amely leg­inkább valami korrupt autokrácia.

Próbaidő

Az eredetileg 2010-es kötet az első, amelyet a szerző halála óta kézbe vehettünk, immár egy lezárt, befejezett életmű felől olvasva. A mű megjelenésével a magyar nyelvű regénysorozat csaknem teljessé vált. Címe, története, egész miliője, bár az újrakezdés, újrakapcsolódás kérdéskörét járja körül, mégis mintha csak a szerzőt, vele együtt az életet, a lehetőségeket búcsúztatná.