Kevés oroszországi történet mutatja jobban, hogy a Nyugat mennyire félre akart nézni Vlagyimir Putyin és környezete viselt dolgai kapcsán, mint a Wagner-csoporté. A ködös hátterű magánhadsereg veszélyét csak az ukrajnai invázió megindulása előtt, 2021 decemberében kezdte el komolyan venni az Európai Unió, akkor a Külügyek Tanácsában döntöttek úgy, hogy a Wagnerhez kötődő nyolc embert kitiltanak az EU-ból, vagyonukat befagyasztják, és elvágják őket az európai üzleti élettől.
A Wagner zsoldosai nem sokkal később a hivatalos orosz hadsereggel együtt rohanták le Ukrajnát. A megtámadott települések lakói számára az sem mindig volt egyértelmű, hogy az orosz hadsereg vagy a paramilitáris csoport támad rájuk. A több mint 50 ezer fegyverest foglalkoztató Wagner sokszor kifejezetten verseng az orosz hadsereggel a hadisikerekért – miként a lőszerért, a fegyverekért, a pénzért és Putyin kegyeiért is.
Kis zöld emberkék mindenhol
Hogy egyáltalán miért született a Wagner, és miért kellett Putyinnak, arra egyszerű a válasz: Oroszország egészen 2022. február 24-ig tíz körömmel ragaszkodott a maga látszatdemokráciájához, amibe nem fér bele egy másik ország tudatos destabilizálása. Így épp kapóra jött 2014-ben a Wagner: ha nem az orosz hadsereg, hanem egy magánpénzből működő zsoldos csapat kezd el balhézni a Krímben, a Donbaszban és Luhanszkban, akkor Vlagyimir Putyin moshatja kezeit.
A csoportot valószínűleg az orosz titkosszolgálat, a GRU egykori alezredese, Dimitrij Utkin trombitálta össze, aki a csecsen háborúban nagy rutinra tett szert nem hivatalos katonai erők irányításában és a civil lakosság üldözésében. Amit a 2009-ben véget ért háborúban láthatott a világ, az tulajdonképpen az orosz hadviselés alapját képezi: a jelöletlen, hivatalosan sehova nem köthető, emiatt elszámolással sem tartozó és kiszámíthatatlanul viselkedő zsoldosok sokat tettek azért, hogy a függetlenségi álmokat dédelgető Csecsenföld mára brutális diktatúra legyen.
A Wagner első embere Jevgenyij Prigozsin lett. A fiatalsága egy részét rablások, nők elleni erőszak és fosztogatás miatt börtönben töltő férfi sokáig amolyan csendes oligarcha volt, de a jelenleg börtönbe zárt orosz ellenzéki aktivista, Alekszej Navalnij egyik nyomozása kiderítette, hogy az egyik cége gondoskodik a Kreml étkeztetéséről, továbbá az orosz iskolai menzák üzemeltetését is megszerezte. Ez elsőre még csak gyanús közbeszerzésnek tűnik, de Navalnij vagyonát mégis Prigozsin miatt fagyasztották be. Utóbbinak ugyanis nem az fájt, hogy a neve kapcsolatba került egy moszkvai iskolai ételmérgezéssel, hanem inkább az, hogy a Navalnij-féle nyomozás itt nem állt meg, s hamarosan az is kiderült, hogy Prigozsinnak privát katonai cégei is vannak, amelyek például Szíriában, Líbiában és különféle afrikai országokban ügyködnek „az orosz érdekek védelmében”. Az első nagy visszhangot keltő manőverük 2014-ben a Krím annektálása volt. A világ hetekig nézte értetlenül, hogy csapatjelzés nélküli katonák gyakorlatilag ellenállás nélkül veszik át a hatalmat a félszigeten. Az orosz sajtó csak kis zöld emberkékként számolt be róluk. A világ itt megláthatta, hogy mi a trükk a Wagner mögött, de a felismerésre csak pár könnyen kijátszható szankcióval tudtak reagálni.
A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Ha szeretné elolvasni, legyen ön is a Magyar Narancs előfizetője, vagy ha már előfizetett, jelentkezzen be!
